DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

22
végén vagy május elején a kártevő akkor rajzik, ha a napi átlaghőmérséklet eléri
a 10 o C-ot (Kükedi, 1999, 2001), így az első generáció rajzáscsúcsa általában
május első napjaira esik (Šefrová, 2001). Freise és Heitland (2004/a) szerint az
általuk 1998-ban gyűjtött avarlevelekből 1999. április 22-én kezdődött az
imágók rajzása, és június 2-ig tartott (42 nap). Az egy évvel később megismételt
vizsgálatban a rajzás április 16-án indult és május 24-én fejeződött be (39 nap).
Megfigyeléseik szerint a rajzás 1. harmadában a kikelt hímek száma jelentősen
nagyobb volt a nőstényekénél, míg a másik két harmadban határozottan a
nőstények domináltak. A kikelő imágók ivararánya összességében közel 1:1
(Freise – Heitland, 2004/a; Hurej – Kukuła-Młynarczyk, 2004). Más szerzők
szerint azonban a nőstények száma minden nemzedékben jóval meghaladja a
hímekét, a hím:nőstény arány a telelő nemzedékben 1:5, az első nemzedékben
1:11, a másodikban pedig 1:8 (Blaeser – Sengonca, 2004). Pschorn-Walcher
(1997) arról tesz említést, hogy a 3-4 hetes rajzás első napjaiban a díszesebb
hímek, később pedig a nőstények dominálnak.
Rajzáskor a nőstények megjelenését követően rögtön megindul a párzás, és
mindegyik nőstény csak egyszer párzik. A nőstények szárnyaikat széttárva és
potrohukat derékszögben felfelé hajlítva tojócsövüket kitolják és feromont
bocsátanak ki (Mircheva – Subchev, 2004). A jellegzetes „hívó” viselkedés
hajnalban, fény hatására indul meg és kb. 8,5 órán keresztül folytatódik, egy
egyed esetében átlagosan 6 óráig. A hímek életükben általában egyszer, a
nőstények mindig csak egyszer párzanak, és csak az első 4 illetve három napban
(bár 5 ill. 6 napig élnek). A párzás időtartama 40-45 perc (Mircheva – Subchev,
2004 adatai). A feromont szintetikusan is előállították /(8E, 10Z)-tetradeca-
8,10-dienal, Svatoš et al., 1999/a/ mennyisége pikogrammos nagyságrendű
nőstényenként (Francke et al., 2002). Megállapították, hogy a csapdákban
elhelyezett szintetikus feromon a C. ohridella hímjeire rendkívül erős vonzó
hatással bír: több nagyságrenddel kisebb mennyiségben is reagálnak rá, mint
más lepkefajok saját feromonjaikra (Francke et al., 2002).
A peterakás mindjárt párosodás után megkezdődik (Pschorn-Walcher,
1997). Feromoncsapdával végzett vizsgálatok szerint a hímek fogási maximuma
után egy héttel a legnagyobb a lerakott peték száma (Kindl et al., 2002). A
molyok a laborban Šefrová (2001) szerint 5-8 napig élnek, és pár nappal tovább
a hűvösebb és párásabb külső környezetben. Blaeser és Sengonca (2004) szerint
az első nemzedék nőstényeinek átlagos élettartama 5,8 nap, a telelő és a
második nemzedéké rövidebb (4,5 ill 4,3 nap). A nőstény élete során 20-30
petét rak (Freise – Heitland, 2004/a), más szerzők szerint azonban a
nőstényenkénti peteszám is nemzedékek szerint változó (telelő: 24,5 db, első:
42,0 db, második: 15,8 db; Blaeser - Sengonca, 2004). A megfelelő petézőhely
kiválasztását a levelek apoláris illatanyagai segítik: a nőstény molyok a
peterakás helyéül a levélkivonattal kezelt polietilén felületet is elfogadják
(Harand – Stolz – Hadacek, 2004).