DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

50
4. AZ EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK
A vizsgálatsorozat 7 esztendeje alatt összesen 22633 db vadgesztenyelevélaknázómolyt
és 4811 db fémfürkészt sikerült kinevelnünk a hédervári élőhelyen
a fákról gyűjtött levelekből (2., 5-6. táblázat).
Az izolátoros kísérletben a 66 fátyolfólia zsákból összesen 3040 db
vadgesztenyelevél-aknázómoly és - mindössze 3 fajba tartozó - 36 db
fémfürkész kelt ki a 3-4. táblázatban látható megoszlásban.
Az ártéri élőhelyekről származó mintákból összesen 5339 db aknázómolyt
és 965 fémfürkész parazitoidot neveltünk ki (az adatokat a hédervári adatokkal
együtt a 7. táblázat tartalmazza).
A táblázatok felvetett szempontok szerint kiválasztott adatait vagy egyes
táblázatban fel nem tüntetett adatokat a 2-54. ábrák mutatják be.
4.1. A vadgesztenyelevél-aknázómoly parazitáltsága
4.1.1. A parazitáltsági fok számítása
A parazitáltsági fok azt mutatja meg, hogy a gazda (esetünkben az
aknázómoly) egyedeinek hány százalékán élősködnek parazitoidok. Értéke a
fogalom egyszerűsége ellenére – különösen rejtett életmódú gazdáknál -
gyakran nehezen állapítható meg, csak közelítő számítása lehetséges, ami
viszont többféleképpen végezhető (1. ábra).
Az első módszer szerint a levelek leszedésekor megszámolják a
molylárvákat és -bábokat, és ezek számának összegét hasonlítják a mintából
kikelt parazitoidok számához (pl. Grabenweger, 1999). A módszer azzal a
feltételezéssel él, hogy minden parazitoid egy aknázómolylárván vagy -bábon
élősködött, tehát nem veszi figyelembe a gregar, szuper-, multi- és
hiperparazitizmus jelenségét, így a kapott eredmény a parazitáltságot gyakran
eltúlozza. (A C. ohridella élősködői közül a Minotetrastichus frontalis például
gregar fejlődésű s egyben fakultatív hiperparazitoid.) Ugyanakkor nem számol
a betegség vagy egyéb okok miatt elpusztuló parazitoid lárvákkal, ami miatt a
kapott érték a parazitáltságot a valóságosnál kisebbnek is mutathatja.
(Természetesen elvileg az is előfordulhat, hogy a két hatás pont kiegyenlíti
egymást, és a valós értéket kapjuk meg.)
A másik számítási mód a kinevelt molyok és parazitoidok számának
összegét hasonlítja a kinevelt parazitoidok számához. Ez a módszer – amelyet
számításainkban mi is alkalmaztunk – elköveti mindazokat a hibákat, amiket ez
előző, de ezen kívül, mivel a képletben nem jelennek meg a betegség,
kiszáradás, táplálékhiány vagy egyéb okok miatt elpusztult molyok, a
parazitáltságot valószínűleg még magasabbnak mutatja a valóságosnál.
Azonban ha a betegség vagy egyéb okok miatt elpusztult molyoknak ill.