DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

More documents

Recommendations

Info

59 a már említett okokból kifolyólag – nincs folytonosság, de 2002-2003-ban a parazitáltság megint úgy változik, mintha a két évet nem is választaná el téli nyugalmi időszak. A három élőhely közül Patkányosnál nehezebben ismerhető fel, de itt is megvan az egyes évek összefüggése. A parazitáltság Gombócoshoz képest is alacsonyabb értékeit és nagyobb ingadozását (az évek között, és egy éven belül) itt az okozhatja, hogy ezen az élőhelyen mindössze egy vadgesztenyefa található, amelynek parazitoid populációi kisebbek és sérülékenyebbek, mint Héderváron vagy Gombócosban. A 6. ábra szerint Medvénél is igen nagy volt a parazitáltság évközi ingadozása, feltehetően ugyanezen okból, bár az összesített parazitáltság nagyon magas. Mindezek megerősítik azt a feltételezésünket, hogy a vadgesztenyefák parazitoid közössége legalábbbis többé-kevésbé ragaszkodik élőhelyéhez, és nem vándorol évente más tápnövényeken levő gazdákra. További lehetséges magyarázatként az is elképzelhető, hogy az ártereken álló vadgesztenyefákat az aknázómoly néhány évvel később támadta meg, mint a szigetközi főúthoz közeli hédervári vadgesztenyesort. A vadgesztenyelevél- aknázómoly gyors európai elterjedését ugyanis többek között azzal magyarázzák, hogy a faj antropogén úton terjed, és a parkoló járművekre hullott, aknákat tartalmazó levelek révén a közúti vagy vasúti forgalommal rövid idő alatt nagy távolságokat tehet meg (pl. Milevoj – Macek, 1997; Deschka – Gusenleitner, 1993). Azok az élőhelyek, amelyek a forgalmasabb közutaktól távolabb helyezkednek el, feltehetően később, az imágók széllel való sodródásával fertőződnek meg. A 2. ábra szerint Héderváron is hasonlóan változott (monoton növekedést mutatott) a parazitáltság az első négy vizsgálati évben, mint az ártéri fák esetében 2001-2003-ban, de csak addig, amíg a parazitáltsági fok a 30 % közelébe nem ért. Ekkor következett be a parazitáltság visszaesése, ami az ártéri fákon 2004-ben vagy az után lett volna várható, azonban ezekről az évekről már nem rendelkezünk adatokkal. A 30 % feletti parazitáltság után fellépő esetleges nagyobb ingadozások okait újabb vizsgálatokkal kell tisztázni. Elképzelhető, hogy a fémfürkészek a nagyobb egyedsűrűséggel összefüggő nagyobb stressz miatt (esetleg egy aknában több egyed) érzékenyebbé válnak a környezeti hatásokra, pl. az előbb említett alacsony téli hőmérsékletekre, s ez is hozzájárul a 2002. évihez hasonló visszaesésekhez. A közúti forgalomból kieső ártéri élőhelyek későbbi meghódítására utal az is, hogy az egyes gyűjtési időpontok között a parazitáltság nagymértékben ingadozik (13-14. és 16. ábra), míg a hédervári élőhelyen a szezonon belüli eltérések sokkal mérsékeltebbek (15. ábra). A különbség valószínűleg arra vezethető vissza, hogy Héderváron - a vadgesztenyelevél-aknázómoly feltételezett korábbi megtelepedése miatt - a parazitoid közösségnek hosszabb idő állt rendelkezésére az adaptációra, és a gazda- és fémfürkész populációk
60 fejlődése jobban szinkronba kerülhetett egymással (Freise – Heitland, 2004/a; Grabenweger, 2004/a). 4.1.4. Különbségek az egyes lombkoronaszintek között A C. ohridella parazitáltsága jelentős eltéréseket mutat a különböző lombkoronaszintek leveleiben, de az eltérések mértéke és iránya az egyes években nagyon változó (9. táblázat). Míg 1999-ben a felső szintben a moly parazitáltsága alig kisebb, mint az alsóban, 2000-ben a felső szintben mért parazitáltság csak mintegy fele az alsó szintben számítottnak. 2001-ben a felső szint parazitáltsága még alacsonyabb az alsó átlagánál, de 2002-ben és 2003- ban már magasabb, 2002-ben jelentősen. 2000-ben és 2001-ben a középső szint parazitáltságát is vizsgáltuk, amely a felső szintben azévben tapasztalttal mindkét esetben csaknem azonos volt. A vizsgált öt esztendő közül 1999-2001-ben tehát alacsonyabb, 2002-2003ban magasabb volt a felső lombkoronaszint parazitáltsága, mint az alsóé. Amennyiben ez a különbség tendenciát jelent, ez arra utal, hogy a C. ohridella parazitoid közössége a talajszinttől való távolság tekintetében is fokozatosan alkalmazkodik a gazda életmódjához, hiszen nem hagyja kiaknázatlanul a felső szintekben elhelyezkedő gazdag táplálékforrást.
Page 1:
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HORVÁTH
Page 4 and 5:
3 A VADGESZTENYELEVÉL-AKNÁZÓMOLY
Page 6 and 7:
5 ABSTRACT The thesis deals with th
Page 8 and 9:
7 4.4. A vadgesztenyelevél-aknáz
Page 10 and 11:
9 A faj az általa kiváltott fert
Page 12 and 13:
2. kép: A C. ohridella levélér m
Page 14 and 15:
11 vőmirigyek hiányoznak. A száj
Page 16 and 17:
KÉPMELLÉKLET III. 7. kép: A szö
Page 18 and 19: 14 2003), vagy generációnként 25
Page 20 and 21: 16 Baraniak - Walczak, 2004) részl
Page 22 and 23: 9. kép: Az első lárvastádium ü
Page 24 and 25: 18 negatívan befolyásolja a term
Page 26 and 27: 20 meg 10 %-ot elérő fertőzötts
Page 28 and 29: 22 végén vagy május elején a k
Page 30 and 31: 24 raktározott tápanyagoknak, han
Page 32 and 33: 26 diapauzába, még az 1-2. gener
Page 34 and 35: 28 négyzetcentiméterenkénti pete
Page 36 and 37: 30 2.6. A környezeti tényezők ha
Page 38 and 39: 32 Šefrová és Laštůvka (2001)
Page 40 and 41: 34 és tápnövényen a faj nem ala
Page 42 and 43: 36 ektoparazitoidok) a vadgesztenye
Page 44 and 45: 37 A Chrysocharis fajok főként a
Page 46 and 47: 39 Bár a honos parazitoidok adapt
Page 48 and 49: 15. kép: Pteromalus semotus, ♂ K
Page 50 and 51: 42 begyűjtött levelekben levő fi
Page 52 and 53: 44 (Populus alba) és szürke nyár
Page 54 and 55: 3.2. A vizsgálatok módszere 46 A
Page 56 and 57: 48 Az ártéri élőhelyeken (Gomb
Page 58 and 59: 49 KÉPMELLÉKLET VIII.: A LEVÉLAK
Page 60 and 61: 51 parazitoidoknak az összes molyh
Page 62 and 63: 53 A 2. táblázat parazitáltsági
Page 64 and 65: 55 parazitáltságban július 18-t
Page 66 and 67: 57 4.1.3. A C. ohridella parazitál
Page 70 and 71: 9. táblázat. Az egyes levéltípu
Page 72 and 73: 23. kép: Napon fejlődő levelek 6
Page 74 and 75: 65 Külön említést érdemel a Pe
Page 76 and 77: 67 vadgesztenyefák csoportban hely
Page 78 and 79: 69 példáján lásd Balázs, 1997)
Page 80 and 81: 71 fémfürkész faj visel el egyfo
Page 82 and 83: 73 4.2.7. A lehullott levelekből a
Page 84 and 85: 75 tudtuk kimutatni. A Minotetrasti
Page 86 and 87: 77 ugyanez a három fajt sikerült
Page 88 and 89: 79 való eltérés a parazitoid kö
Page 90 and 91: 81 előtt - nem minden esetben lehe
Page 92 and 93: 17. táblázat. Hipotetikus aknáz
Page 94 and 95: 85 4.5. A szabadon fejlődő levele
Page 96 and 97: 87 jelen levő inszekticidek vagy n
Page 98 and 99: 89 szokatlanul korai lombhullás mi
Page 100 and 101: 91 száma ennek ellenére nőtt min
Page 102 and 103: 93 5. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatain
Page 104 and 105: 95 megfigyelések arra utalnak, hog
Page 106 and 107: 97 és fordítva. Valamilyen oknál
Page 108 and 109: 99 5. Megállapítottam, hogy a par
Page 110 and 111: 101 ohridella search visually for h
Page 112 and 113: 103 Using the swarming curve of the
Page 114 and 115: 105 7. IRODALOMJEGYZÉK Ábrahám G
Page 116 and 117: 107 Del Bene, G. - Gargani, E. (200
Page 118 and 119:
109 Gracillariidae). Invasive Sympo
Page 120 and 121:
111 chestnut leafminer in Lower Sil
Page 122 and 123:
113 Pschorn-Walcher, H. (1997): Zur
Page 124 and 125:
115 Szőcs G. - Balázs K. - Kerén
Page 126:
117 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munká
show all

DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?