DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

16
Baraniak – Walczak, 2004) részletes mikrolepidopterológiai vizsgálatai során
nem találta nyomát a fajnak a felfedezési helyen néhány évtizeddel korábban,
ami alapján a szerzők szerint szinte kizárható, hogy a C. ohridella feltűnő
aknáival már akkor is előfordult ott. Kérdéses továbbá, miért éppen most
kezdett el terjedni és miért ilyen gyorsan, ha eddig is itt volt Európában (Kenis
et al., in press). Az Európán kívüli származás mellett szóló legnyomósabb érv
azonban a húsz éve fennálló rendkívül magas egyedszám, ami tipikusan idegen
fajokra jellemző (Kenis et al., in press).
Baraniak és Walczak (2004) az Ázsiából való későbbi betelepülést tartja
valószínűnek, ahol mind az Aesculus, mind a Cameraria fajok között vannak
őshonos előfordulásúak.
Az egyik leginkább elfogadott elmélet szerint a C. ohridella Amerikából
került a Balkánra emberi közvetítéssel (Kovács – Lakatos, 2001). Amerikában
ugyanis a Cameraria genus 52 faját tartják nyilván, közülük a C. aesculisella az
A. glabra és az A. flava vadgesztenyefajokat károsítja (Kovács – Lakatos,
2001). A C. aesculisella az egyetlen a világon ismert számos Cameraria faj
közül, amely Aesculus fajokon él (Kenis, 1997).
Lehetséges, hogy a C. ohridella valamilyen ok folytán a rendszertanilag
közel álló juharról (Acer sp.) váltott át a vadgesztenyére, de erre vonatkozóan
nem állnak rendelkezésre bizonyítékok (Hellrigl – Ambrosi, 2000 in Heitland –
Kopelke – Freise, 2003). Az elképzelést hihetővé teszi, hogy a moly több
juharfajban is képes bábállapotig kifejlődni (Freise – Heitland – Sturm, 2004),
ugyanakkor a hegyi juharnak (Acer pseudoplatanus) a vadgesztenyéhez hasonló
széles elterjedtsége nem indokolja a gazdaváltás szükségességét (Heitland –
Kopelke – Freise, 2003). Az aknázómoly preimaginális stádiumainak
viszonylag alacsony mortalitása (kb. 30 %) azonban szintén arra utal, hogy a
moly evolúciója során sosem találkozott a vadgesztenyével, ezért az nem
fejlesztett ki ellene megfelelő rezisztenciát (Šefrová - Laštůvka, 2001). Az
aknázott levelek benzaldehid-, metil-szalicilát- és fenil-etanol-kibocsátása
ugyanakkor a fák bizonyos fokú védekezésére utal (Johne – Weißbecker –
Schütz, 2004). További érv az elképzelés mellett, hogy a C. ohridella
morfológiailag közelebb áll az Acer-fajokon aknázó C. niphonica-hoz, mint
bármely más fajhoz, beleértve az Aesculus-fajokon élő C. aesculisellát (Kenis et
al., in press; Kovács – Lakatos, 2001). Egyre több bizonyíték szól amellett,
hogy a vadgesztenyelevél-aknázómoly nemcsak más kontinensről, hanem más
növényfajról is származik (Kenis et al., in press). Az eredet kérdését
multidiszciplináris megközelítésben, többek között különböző földrészeken élő
Cameraria fajok mitokondriális DNS-ének genetikai vizsgálata bevonásával
végzik (Lakatos et al., 2004).