DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

66
4.2.2. Az egyes parazitoid fajok hozzájárulása a C. ohridella
parazitáltságához
Az egyes parazitoid fajok általi parazitáltság változását, illetve az egyes
fajok egyedszámarányának változását az 5-6. táblázat mutatja. Mindegyik faj
parazitáltság adatain megfigyelhető – amelyik egyáltalán előkerült akkor - a
2002. és 2004. év kedvezőtlen volta, valamint közöttük a 2003. év kiugróan
magas értéke. Az összesített parazitáltsági fok 2002-2004. évi változásait tehát
nem csak egy vagy néhány domináns faj populációjának változása okozza. Az
összesített parazitáltsági fok 2001-ről 2002-re történt viszaesése is általában
megfigyelhető, kivéve a B. nigroviolaceust és a P. semotust (25. kép), amelyek
részvétele a C. ohridella parazitáltságában nőtt ebben az időszakban. Ezt az
egyedszámarányuk növekedése is jelzi (5. táblázat).
Az összesített parazitáltsági fok 1998-2001. években tapasztalt fokozatos
növekedése az egyes fajok adatain már sokkal kevésbé tükröződik. Az első
három év növekedése leginkább a domináns Pediobius saulius gyors
térhódításának köszönhető, míg a 2001. évben mért kiugró parazitáltságot - a P.
saulius mellett - a két Pnigalio-fajnak, főként a sokkal gyakoribb a P.
agraulesnek tulajdoníthatjuk.
Az egyedszámarányok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a
jelentősebb fajok közül a Pediobius saulius egyre fontosabb helyet foglal el a
parazitoid közösségben, eltekintve a 2001. év nagy visszaesésétől. A szintén
jelentős P. agraules egyedszámarányában 2001-ben hirtelen növekedés volt
megfigyelhető, viszont relatív gyakorisága az utóbbi 4 év során csökkenő
tendenciát mutat. Érdekes a M. frontalis esete, amely 1998-ban a parazitoid
közösség meghatározó faja volt közel 45 %-os egyedszámaránnyal, azóta
viszont egyre csökken a jelentősége. A B. nigroviolaceus relatív gyakoriságában
hasonló tendenciát lehet megfigyelni.
Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy az időjárás változásaira
mindegyik parazitoid faj érzékenyen reagál, de a reakció mértéke és sokszor
iránya is különböző.
4.2.3. A parazitoid közösségek összetétele különböző élőhelyeken
A parazitoid közösséget alkotó fajok száma mindegyik vizsgált élőhely
esetében nőtt 2001-től 2003-ig (7. táblázat), ami a vadgesztenyelevélaknázómoly
megtelepedését követő esztendőkben megszokott jelenség (Balázs
– Thuróczy 1999, Lupi 2005). A Patkányosnál és Héderváron 2002-ben
megfigyelt visszaesés valószínűleg ugyanúgy a téli hidegre vezethető vissza,
mint a parazitáltság fentiekben már tárgyalt csökkenése 2002-ben. A gombócosi