DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

86
A parazitoidok fellépési intenzitásának változása és kapcsolata a szabadon
fejlődő levelekből kimutatott értékekkel
A 20-21. ábrák azt mutatják, hogy az ágizolátorokból kinevelt 3 parazitoid
faj fellépésének intenzitása hogyan változott az év során. A parazitoidok 11
héten keresztül a moly 6-féle fejlődési állapota közül szabadon választhattak,
így ezek az eredmények – eltekintve a kapott kis egyedszámoktól – a
parazitoidok peterakási hajlandóságát jelzik, és nem függvényei a C. ohridella
populáció fenológiájának. A szabadon fejlődő levelekből való kineveléssel
kapott hisztogramok (22-23. ábra) lefutása ugyanis nagymértékben függ attól,
hogy a parazitálás idején milyen arányban voltak az adott parazitoid faj számára
megfelelő lárvastádiumok, vagy, hogy a levelek leszedésekor elég idősek
voltak-e az aknákban levő lárvák a teljes kifejlődéshez. A 20-21. ábra viszont
elméletileg az adott héten aktív parazitoidok számát tükrözi. A két ábra
összehasonlítása mégis sejtet bizonyos összefüggéseket. A 21. ábra szerint a P.
saulius feltehetően augusztus végén lehetett a legaktívabb; a 22. ábrán IX. 18tól
látható magasabb parazitáltsági fokok valószínűleg ezeknek a kb. egy
hónappal korábban lerakott P. saulius petéknek köszönhetők. A Pnigalio
agraules IX. 4-11-i héten tapasztalt intenzív peterakásának a hatása pedig a
szabadon fejlődő levelekből október elején kimutatott – e fajnak tulajdonított -
magas parazitáltsági fokban mutatkozik meg.
4.6. A vadgesztenyelevelek fertőzöttsége
4.6.1. A levelek fertőzöttségének hosszabb távú változásai
A kinevelt aknázómolyok számából és a kinevelésre használt levelek
mennyiségéből kiindulva hisztogramot szerkesztettünk, amely az egy db
összetett levélből származó molyok számának változását mutatja a 7 év során
(32. ábra). Az egyes évek között jelentős különbségek vannak. Az ábrát a C.
ohridella parazitáltságának változásával összevetve (2. ábra) feltűnik, hogy a
két érték majdnem mindig pont ellentétesen változott: amikor az egyik nőtt, a
másik csökkent és fordítva. Ennek alapján arra gondolhatnánk, hogy a molyok
számának változásáért egyedül a fémfürkészek populációszabályozó hatása
felelős. Azonban ha az egy levélből kinevelt molyok és parazitoidok
egyedszámát közös hisztogramon ábrázoljuk (33. ábra), nyilvánvalóvá válik,
hogy a parazitoidok populációcsökkentő hatása egymagában nem magyarázza
az egy levélre jutó molyok számának változását. Igaz, az aknázómolyok
számára valamilyen okból kedvezőtlen években a parazitoidoknak áldozatul
esett egyedek aránya kétségkívül magasabb. Ehhez hasonló jelenséget
Nejmanová és munkatársai (2004) is megfigyeltek, amikor szubletális dózisban