DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

25
(1997) szerint a második nemzedék lepkéi szeptemberben rajzanak, a harmadik
nemzedék lárváinak táplálkozási ideje pedig októberig húzódik.
A hűvös, esős időjárás ugyanakkor növeli a fejlődési időt (Kükedi, 2001).
Freise és Heitland (2004/a) megfigyelése szerint 2000. október 9-én Freisingben
egy újabb, kisebb petecsúcs volt megfigyelhető, ami egy részleges 4. nemzedék
meglétére utal. Valószínű azonban, hogy a 4. nemzedék egyedei nem voltak
képesek eljutni a bábállapotig. Európa északi vagy középső részén a negyedik
generáció megjelenése mindig kivételesen kedvező (meleg) időjárásra utal
(Freise – Heitland, 2004/a).
Az első azévi nemzedék rajzáscsúcsa nem olyan határozott, mint a telelő
generációé, és az imágók nagy egyedsűrűsége egész júliusban megfigyelhető,
sőt, gyakran augusztus elejére is áthúzódik (Šefrová, 2001), és rajzó imágóik
egyedszáma általában magasabb a többi nemzedékénél (Kindl et al., 2002). Ha a
telelő és az első generáció imágóinak egyedszáma alacsony, pl. frissen
meghódított élőhelyeken, akkor az egyedszámokban folyamatos növekedés
tapasztalható, és a második generáció rajzása lehet a legbőségesebb (Kindl et
al., 2002). Ellenkező esetben azonban, ha az első nemzedék kifejlődésekor
szabad levélfelület már alig van, második generáció gyakran ki sem alakul
(Kindl et al., 2002).
A C. ohridella-nak gyakran egymást átfedő nemzedékei alakulnak ki, amint
azt Szlovéniában, az egyes nemzedékek aknáinak különböző színekkel való
megjelölésével mutatták ki 1997-ben (Zelenko – Devetak – Stelzl, 1999). Az
idézett tanulmány szerint mindegyik generáció lárva- és bábállapota tovább tart,
mint az előző nemzedék lárva- ill. bábállapota. Ezzel nyilván összefügg az a
megállapítás, mely szerint a kis egyedsűrűségű élőhelyeken a lárvaállapot
időtartama rövidebb, mint nagy egyedsűrűségek esetén (Zelenko – Devetak –
Stelzl, 1999).
A második azévi nemzedék egyedsűrűsége Šefrová (2001) megfigyelései
szerint a táplálékmennyiségtől (közvetetten az első két nemzedék
egyedszámától), az időjárástól és az élőhely egyéb tényezőitől függ. Ha nagy
volt a 2. nemzedék egyedszáma, a harmadiké viszonylag mérsékelt lesz.
Előfordul, hogy az első két nemzedék nagy egyedszáma miatt a harmadik
nemzedék ki sem alakul (Mircheva – Subchev, 2003; Baraniak et al., 2004)
A telelő egyedek megoszlása a nemzedékek között
Šefrová vizsgálatai (2001) szerint alacsony aknasűrűség esetén az 1. és 2.
nemzedék legtöbb bábja kikel még az adott évben, és részt vesz a következő
generáció alkotásában. A rövidülő nappalok hatására szeptemberben jóval
kevesebb moly kel ki, legtöbbjük áttelel. Ha az aknák sűrűsége a leveleken
nagyobb, és az aknák összefolynak, a bábok növekvő számban lépnek