DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

53
A 2. táblázat parazitáltsági fok adatai, illetve a 2. ábra hisztogramja azt
mutatják, hogy a C. ohridella parazitáltsága 1998-tól 2001-ig nagyjából
egyenletesen és határozottan, három év alatt több mint a háromszorosára nőtt.
(Az egyes évek eredményeinek összehasonlíthatóságát természetesen némileg
korlátozza az a tény, hogy a vizsgálati módszerek többé-kevésbé különbözőek
voltak. Azonban mindegyik évben – avarlevelek esetén akaratlanul, a többi
esetben tudatosan - több levéltípus adatait összesítettük, így az eredmények
összevetése megalapozott.) 2002-ben a parazitáltsági fok kb. az 1999-es értékre
esett vissza, de a következő évben mért 32,35 % ismét közel olyan magas,
mintha ez a visszaesés nem is következett volna be. 2004-ben megint kisebb
parazitáltságot tapasztaltunk, nagyjából a 2000. évinek megfelelőt. 2005-re nem
rendelkezünk adatokkal, de a 7 év eredményei alapján a 2003-ast is meghaladó
értékre következtethetünk.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a fémfürkészek adaptálódása
folyamatos és az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb sebességű, de az
adaptáció mértékét a parazitáltsági fok - feltehetően a kedvezőtlen időjárási
viszonyok miatt - nem mindig tükrözi megfelelően. Valószínű azonban, hogy az
adaptálódás azokban az években is jelentős sebességgel halad előre, amikor a
fémfürkészek kisebb egyedszámban vannak jelen. A parazitáltság irodalmi
megfigyelések szerint is nagymértékben ingadozó még egy élőhelyen is (Stolz,
1997).
Eredményeink ellentmondanak annak az irodalomban elterjedt
vélekedésnek, mely szerint a bennszülött parazitoidok alkalmazkodása az
inváziós gazdához nagyon lassú folyamat (Grabenweger, 2004/a,b). Az
irodalom szerint a C. ohridella parazitoid közössége más európai
aknázómolyokéhoz hasonló összetételű (Balázs – Thuróczy, 1999, 2000/b), de a
moly parazitáltsága évek alatt sem változik jelentősen. Grabenweger az
alacsony parazitáltságot a moly és a parazitoidok közötti aszinkron fejlődéssel
magyarázza.
Eltérő eredményeink egyik oka valószínűleg az, hogy az irodalomban
szereplő megállapítások rövidebb időszakot (jellemzően 3 évet) átfogó
vizsgálatok eredményein alapulnak. 3 éves vizsgálat esetén nagy az esélye
annak, hogy a 3 egymást követő évben a parazitáltsági fok változása nem mutat
semmilyen tendenciát (a mi példánkban ilyen lett volna a 2000-2002, 2001-
2003 vagy a 2002-2004 időszak is). Különösen nagy a valószínűsége ennek
rendhagyó időjárású években, ami az elmúlt évtizedben mindenütt
meglehetősen gyakori volt.
További magyarázat lehet az, hogy a kutatók a levelek gyűjtésekor nem
voltak tekintettel a levelek méretére vagy elhelyezkedésére, és egyik évben
ilyen, másik évben olyan leveleket gyűjtöttek, ami nagymértékben
befolyásolhatja a megfigyelhető parazitáltságot.