DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság
DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság
DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
92<br />
Lehetséges továbbá, hogy az apró levelek egységnyi felületére eső száraztömeg<br />
az árnyékolt levelekre jellemző értéknél is kisebb, de erre vonatkozóan 2001ben<br />
nem végeztünk vizsgálatot.<br />
4.6.6. A középső lombkoronaszint eredményeinek értékelése<br />
Az előzőekben láttuk, hogy a lombkorona középső szintjén elhelyezkedő<br />
levelek a kinevelhető aknázómoly imágók száma tekintetében nem képeznek<br />
átmenetet az alsó és felső szintek között. Az egy levélre jutó imágók számában<br />
eltérő eredményt hozott a két vizsgálati év, hiszen 2000-ben a középső szint<br />
leveleiből neveltük ki a legtöbb, 2001-ben a legkevesebb aknázómolyt. Az<br />
egységnyi száraztömegre vonatkoztatott C. ohridella egyedszám azonban<br />
mindkét évben magasabb volt a középső lombkoronaszintben, mint az alsó vagy<br />
a felső szintekben. Sőt, ha a parazitoidok működése következtében elpusztult<br />
molyokat is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy a középső szint<br />
leveleiben fejlődő aknázómolylárvák száma volt a legnagyobb az összes<br />
vizsgált levéltípus közül. Ez azonban valószínűleg nem a levelek talajszinttől<br />
való távolságával van összefüggésben, hanem egyrészt azzal, hogy a középső<br />
szint begyűjtött levelei – elérhetőségi okok miatt - mind a lombkorona belső<br />
részéből, árnyékos helyről származtak, másrészt, mert átlagos méretük elmaradt<br />
az alsó és a felső lombkoronaszintből gyűjtött leveleké mögött (lásd fent).
Change language