DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

18
negatívan befolyásolja a termés és a mag tömegét, de azok darabszámára nincs
hatással. Erős fertőzés esetén a magok átlagos tömege a felére is csökkenhet
(Salleo et al., 2003; Thalmann et al., 2003) a korai lombhullás és a
fotoszintetikusan aktív szövetek károsodása következtében, ami a belőlük
fejlődő fa csökkent túlélő- és versenyképességét, kisebb végső magasságát
eredményezi (Thalmann et al., 2003). A fertőzés ugyanakkor növeli az éves
faprodukciót, a vízszállító elemek átlagos átmérőjét és a vízszállítás volumenét,
amivel a növény a fotoszintetizált szerves anyagok elosztásának akár 50 %-kal
kisebb hatékonyságát és a levelek csökkent élettartamát igyekszik ellensúlyozni
(Salleo et al., 2003) A jelenség azzal magyarázható (Thalmann et al., 2003),
hogy a K-stratégista vadgesztenyefa a kedvezőtlen viszonyok között először a
saját túlését igyekszik biztosítani, amit a rendelkezésére álló források
átcsoportosításával, a termés tömegének csökkentése árán ér el. A szerzők
szerint a a vadgesztenyelevél-aknázómoly a fák egyedi életére nincs jelentős
káros hatással. A vadgesztenye délkelet-európai természetes élőhelyein
azonban, ahol a faj szurdokerdők jégkori reliktumaként él, az A. hippocastanum
magról való szaporodása veszélybe kerülhet, és az aknázómoly végső soron az
ottani természetes vadgesztenyeállományok megmaradását kérdésessé teszi
(Thalmann et al., 2003). A parkok ültetett vadgesztenyefáit inkább közvetetten
veszélyezteti az aknázómoly, azáltal, hogy a városi hatóságok az erősen
fertőzött fákat már most más díszfa fajokra kezdik cserélni (Kenis et al., in
press).
A fertőzöttséget a fák kora is befolyásolja: egy ljubljanai felmérés szerint
júniusban a legfiatalabb fák kevésbé fertőzöttek, mint a középkorú és a
legidősebb csoport tagjai. Ugyanakkor augusztusban és szeptemberben a
középkorú fák jelentősen kevésbé voltak károsodottak, mint a másik két
csoportba tartozók, viszont rajtuk a Guignardia aesculi elterjedtebb volt (Pivk –
Milevoj, 2005).
A C. ohridella egyik nemkívánatos hatása lehet, hogy a fák legyengítésével
fokozhatja a más kártevő rovarokkal vagy betegségekkel (Phytophtora
cactorum, Guignardia aesculi, Erysiphe flexuosa, Pulvinaria regalis) szembeni
fogékonyságot (Straw – Bellett-Travers, 2004); a G. aesculi által okozott
károknak az aknázómoly elterjedésével párhuzamos növekedését Ausztriában
megfigyelték (Tomiczek, 1997). E félelem - a Guignardia aesculi esetében –
megalapozatlannak tűnik, hiszen több megfigyelés szerint e kórokozó és a C.
ohridella ritkán fordul elő együtt. A növényi kórokozó- és kártevőpopulációk
között gyakori negatív kölcsönhatás ugyanis a guignardiás levélfoltosság és a C.
ohridella esetében is megfigyelhető: ahol nagy a gomba általi fertőzöttség, az
aknázómoly kártétele jóval kisebb és fordítva (Gilbert et al., 2003; Milevoj –
Maček, 1997). A jelenség azzal magyarázható, hogy mindkét faj ugyanazt a
forrást használja, így egymással versengésben vannak, egymás kompetitorai
(Hatcher, 1995 in Gilbert et al., 2003). Elképzelhető, hogy a kórokozó és a