DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

More documents

Recommendations

Info

11 vőmirigyek hiányoznak. A szájszerveknek ez a speciális felépítése teszi lehetővé a hernyó számára a levélparenchima felhasítását. A lárva folyékony vagy pépes táplálékot vesz fel (Šefrová - Skuhravỳ, 2000). Freise és Heitland (2004/a) szerint az első két lárvastádium (L1 és L2) folyadékkal, a felső bőrszövet sejtjeiből származó sejtnedvvel táplálkozik (sapfeeding típusú), míg az utána következő aknázó stádiumok (L3 - L4-5) az oszlopos parenchimát fogyasztják, sértetlenül hagyva a levélereket. A levélerek még a 90 %-ban aknákkal fedett leveleken is működőképesek (Nardini et al., 2004). Pschorn-Walcher (1994, in Zelenko – Devetak – Stelzl, 1999) szerint az L3 lárvák is sap-feeding típusúak, míg Šefrová és Skuhravỳ (2000) a 4. lárvaalakot is a sejtnedvvel táplálkozók közé sorolja. A levélerek kikerülése a levél – és közvetve a benne fejlődő lárvák - életben tartását szolgálja (Freise – Heitland, 2004/a). A torlábak és a ventrális és anális lábak szerintük teljesen redukáltak. A fenti morfológia a 4. (Freise és Heitland szerint az 5.) lárvaállapotig nem változik. Az egyes stádiumokban a lárvák testhossza különböző (I.: 0,5 mm, II.: 1,2 mm, III.: 2,1 mm, IV.: 3,5 mm), de a legfontosabb megkülönböztetőjük a fejtok eltérő szélessége (I.: 0,10-0,17 mm, II.: 0,20-0,30 mm, III.: 0,36-0,46 mm, IV.: 0,50-0,65 mm) (Šefrová - Skuhravỳ, 2000). A viszkózus anyag, amellyel a táplálkozó lárvák az akna belső felszínét bevonják, megkeménykedve kátrányszerű foltokat képez (5. kép). A lárvák általában magányosan táplálkoznak az aknákban, de nagy egyedsűrűségek esetén az egyes aknák összeolvadhatnak, és a továbbiakban a lárvák közös aknában elhelyezkedve egymás mellett táplálkoznak. Súlyosan fertőzött fákon ezek a közös aknák is egyesülnek és elfoglalják a teljes levélfelületet (Freise – Heitland, 2004/a). A moly utolsó két lárvastádiuma (S1 és S2) szövő típusú, a 4 vagy 5 aknázó típusú stádium után következik. A szövő típusú lárvák feje lekerekített, mérsékelten lapos és enyhén lefelé hajló, de továbbra is semiprognath marad (Šefrová - Skuhravỳ, 2000). Jól fejlett fonószemölccsel rendelkeznek (Freise - Heitland, 2004/a), de a fejtokméret a 4. stádiumhoz képest nem változik jelentősen (Šefrová - Skuhravỳ, 2000). A szájszervek maxillákkal és maxilláris tapogatókkal, ajaktapogatókkal, szövőmirigyekkel egészülnek ki. A mandibulák kicsik és működésképtelenek. A torlábak továbbra is redukáltak, csak egy lekerekített dudor és egy csökevényes karom alkotja őket. A ventrális lábak a 3- 5. hasi szelvényeken és az anális lábak (prolegs) megvannak, de laposak. A ventrális lábak 12-20 darab, egy sorban körbe rendezett horoggal rendelkeznek vagy ezek haránt sávokat alkotnak, míg az anális lábak 10-18 horga egy-egy haránt sávba rendeződik. Az 1. szövőstádium szklerotizált lemezei eléggé kiterjedtek, oldalra nyúlnak, viszont a 2. szövőstádium kutikulája finom, kevésbé szklerotizált (Šefrová - Skuhravỳ, 2000).
12 Az utolsó két lárvastádium között egyéb különbségek is vannak. Az első szövőstádium testszíne szürkés, és selyemszálakból helyet készít a leendő bábnak. A második szövőstádium halványsárga vagy krémszínű, szövő viselkedését tekintve pedig két határozottan elkülönülő típusba sorolható. Az első típusba tartozók selyemszálakból kokont készítenek, amely az akna aljához rögzül, és amelyben a bábozódás történik (6. kép). Ebben az esetben az S1 szürkés lárvabőre a kokonon kívül található, rendszerint a kokon felszínén vagy annak közelében (7. kép). A második típusba tartozó lárvák nem készítenek kifejezett kokont a báb számára, ebben az esetben mind az első, mind a második szövőstádium lárvabőre a báb mellett található meg. Eddig nem sikerült összefüggést megállapítani a két típus előfordulási gyakorisága és az aknázó stádiumok száma (4 vagy 5) között (Freise – Heitland, 2004/a). 6. kép: Kokonok a felső epidermisz eltávolítása után A C. ohridella bábja (múmiabáb, pupa obtecta) 3-5 mm hosszú és barna színű (8. kép). Hegyes feji vége alkalmas a kokon és a felső epidermisz áttörésére, amire a kirepülést megelőzően van szükség. A 2-6. abdominális szelvények befelé görbülő tüskéket hordoznak, amelyeknek a báb kokonhoz vagy felső epidermiszhez való rögzítésében van szerepük. A molyok a levelet kizárólag a felső epidermiszen keresztül hagyják el. A bábok neme a 6. és 7. abdominális szelvények alakja alapján határozható meg (Deschka – Dimić, 1986; Freise – Heitland, 2004/a). A bábok egy része – mint említettük - lencse alakú kokonban található, amelynek fedőlemeze is az alsó epidermiszhez rögzül, és amelyben a báb teljesen szabadon helyezkedik el (Deschka – Dimić, 1986; 8. kép).
Page 1: DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HORVÁTH
Page 4 and 5: 3 A VADGESZTENYELEVÉL-AKNÁZÓMOLY
Page 6 and 7: 5 ABSTRACT The thesis deals with th
Page 8 and 9: 7 4.4. A vadgesztenyelevél-aknáz
Page 10 and 11: 9 A faj az általa kiváltott fert
Page 12 and 13: 2. kép: A C. ohridella levélér m
Page 16 and 17: KÉPMELLÉKLET III. 7. kép: A szö
Page 18 and 19: 14 2003), vagy generációnként 25
Page 20 and 21: 16 Baraniak - Walczak, 2004) részl
Page 22 and 23: 9. kép: Az első lárvastádium ü
Page 24 and 25: 18 negatívan befolyásolja a term
Page 26 and 27: 20 meg 10 %-ot elérő fertőzötts
Page 28 and 29: 22 végén vagy május elején a k
Page 30 and 31: 24 raktározott tápanyagoknak, han
Page 32 and 33: 26 diapauzába, még az 1-2. gener
Page 34 and 35: 28 négyzetcentiméterenkénti pete
Page 36 and 37: 30 2.6. A környezeti tényezők ha
Page 38 and 39: 32 Šefrová és Laštůvka (2001)
Page 40 and 41: 34 és tápnövényen a faj nem ala
Page 42 and 43: 36 ektoparazitoidok) a vadgesztenye
Page 44 and 45: 37 A Chrysocharis fajok főként a
Page 46 and 47: 39 Bár a honos parazitoidok adapt
Page 48 and 49: 15. kép: Pteromalus semotus, ♂ K
Page 50 and 51: 42 begyűjtött levelekben levő fi
Page 52 and 53: 44 (Populus alba) és szürke nyár
Page 54 and 55: 3.2. A vizsgálatok módszere 46 A
Page 56 and 57: 48 Az ártéri élőhelyeken (Gomb
Page 58 and 59: 49 KÉPMELLÉKLET VIII.: A LEVÉLAK
Page 60 and 61: 51 parazitoidoknak az összes molyh
Page 62 and 63: 53 A 2. táblázat parazitáltsági
Page 64 and 65:
55 parazitáltságban július 18-t
Page 66 and 67:
57 4.1.3. A C. ohridella parazitál
Page 68 and 69:
59 a már említett okokból kifoly
Page 70 and 71:
9. táblázat. Az egyes levéltípu
Page 72 and 73:
23. kép: Napon fejlődő levelek 6
Page 74 and 75:
65 Külön említést érdemel a Pe
Page 76 and 77:
67 vadgesztenyefák csoportban hely
Page 78 and 79:
69 példáján lásd Balázs, 1997)
Page 80 and 81:
71 fémfürkész faj visel el egyfo
Page 82 and 83:
73 4.2.7. A lehullott levelekből a
Page 84 and 85:
75 tudtuk kimutatni. A Minotetrasti
Page 86 and 87:
77 ugyanez a három fajt sikerült
Page 88 and 89:
79 való eltérés a parazitoid kö
Page 90 and 91:
81 előtt - nem minden esetben lehe
Page 92 and 93:
17. táblázat. Hipotetikus aknáz
Page 94 and 95:
85 4.5. A szabadon fejlődő levele
Page 96 and 97:
87 jelen levő inszekticidek vagy n
Page 98 and 99:
89 szokatlanul korai lombhullás mi
Page 100 and 101:
91 száma ennek ellenére nőtt min
Page 102 and 103:
93 5. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatain
Page 104 and 105:
95 megfigyelések arra utalnak, hog
Page 106 and 107:
97 és fordítva. Valamilyen oknál
Page 108 and 109:
99 5. Megállapítottam, hogy a par
Page 110 and 111:
101 ohridella search visually for h
Page 112 and 113:
103 Using the swarming curve of the
Page 114 and 115:
105 7. IRODALOMJEGYZÉK Ábrahám G
Page 116 and 117:
107 Del Bene, G. - Gargani, E. (200
Page 118 and 119:
109 Gracillariidae). Invasive Sympo
Page 120 and 121:
111 chestnut leafminer in Lower Sil
Page 122 and 123:
113 Pschorn-Walcher, H. (1997): Zur
Page 124 and 125:
115 Szőcs G. - Balázs K. - Kerén
Page 126:
117 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munká
show all

DOKTORI (PhD) - Nyugat-MagyarorszÃ¡gi Egyetem MezÅ‘gazdasÃ¡g

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?