DOKTORI (PhD) - Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság

88
hatását a 2001. évinél kissé magasabb napfénytartam sem tudta ellensúlyozni,
így alakulhatott ki a levelek 18. táblázatban látható magas fertőzöttsége.
4.6.3. Fertőzöttségbeli különbségek az egyes lombkoronaszintek között
Az egyes lombkoronaszintek leveleinek vadgesztenyelevél-aknázómollyal
való fertőzöttsége jelentősen különbözik egymástól. A 35-36-37/a-38/a-39.
ábrák adatait összehasonlítva megfigyelhető, hogy a felső szintből gyűjtött
levelekből mindig kevesebb molyimágó volt kinevelhető, mint az alsó szintek
azonos darabszámú leveleiből. (Összehasonlításra alkalmas eredmények az
1999, 2001, 2002, 2003 évekből vannak; 2001-2002-ben az árnyékban és napon
fejlődő levelek adatainak átlagához mértünk.) A felső szintben egy levélből
kinevelhető molyok száma legfeljebb 89,70 %-a (2003), legalább 29,66 %-a
(2002) az alsó szintek leveleiből kinevelhető egyedszámnak. A középső
lombkoronaszintből származó levelek e tekintetben nem képeznek átmenetet az
alsó és a felső szint között: a 2001-es év eredményei alapján azt mondhatjuk,
hogy a közepes magasságban elhelyezkedő levelekből még kisebb számban
nevelhetők ki aknázómolyok, mint a felső szint azonos mennyiségű leveleiből,
bár a különbség csekély.
Az alsó lombkoronaszint fertőzöttsége nemcsak átlagban bizonyult
magasabbnak, hanem akkor is, ha az árnyékban és a napon fejlődő leveleket
külön-külön vettük figyelembe: a felső szintből minden esetben kevesebb molyt
kaptunk, mint akár a napos, akár az árnyékos levelekből. Amennyiben a 30 db
levélből kinevelt parazitoidok egyedszámát is tekintetbe vesszük (a világoskék
téglalapok bordó színű csúcsi részei), a lombkoronaszintek közötti
egyedszámviszonyok alapvetően nem változnak. Az ábrákon a molyok és a
parazitoidok egymás felett elhelyezett téglalapjai együttesen számítva azt a
molymennyiséget adják meg, ami a parazitoid közösség működése hiányában
30 db levélből kikelt volna. Látható, hogy a felső szint leveleiből így is minden
esetben kevesebb moly lett volna kinevelhető, a két szintben tapasztalt
különbséget tehát nem a C. ohridella parazitáltságának eltérő fokára lehet
visszavezetni, hanem más tényezőkre (lásd alább).
A 2001-2003. években mindkét lombkoronaszintben nyomon követtük a
kinevelhető molyok számának változásait az év során (40-42. ábra). A
hisztogramokon – különösen a 2001. évin - általában jól megfigyelhető a
nemzedékek váltakozása. Kezdetben nagy a kinevelhető molyok száma, majd
egyre csökken, ahogy a fokozatos imágóvá alakulással csökken a levelekben a
bábok száma. A kinevelhető molyok számának hirtelen növekedése a következő
nemzedék megfelelő fejlettségű lárváinak megjelenését jelzi a levelekben. A
hisztogramok tanúsága szerint 2001-ben és 2003-ban három, 2002-ben – a