36 ektoparazitoidok) a vadgesztenyelevél-aknázómoly lárváin és bábjain is megfigyelhetők voltak. Közülük 14 fémfürkész volt (Freise - Heitland, 2001). Hellrigl szerint (2001, in Lupi, 2005) legalább 36 parazitoid faj képes kifejlődni a vadgesztenyelevél-aknázómolyon. Mindannyian hátyásszárnyúak (Hymenoptera), ezen belül fémfürkész-szerűek (Chalcidoidea: Eulophidae, Eupelmidae, Pteromalidae, Encirtidae) vagy fürkész-szerűek (Ichneumonoidea: Ichneumonidae, Braconidae) (Lupi, 2005). Ugyanez a tanulmány – olaszországi élőhelyeken végzett saját vizsgálatok alapján - 10 parazitoid fajról tesz említést, amelyek legtöbbje az Eulophidae családba tartozik. Mindössze 1 fürkész-szerű (Ichneumonoidea) fajt sikerült kinevelniük, 2003-ban, az Itioplectis alternanst (Grav.). A 9 Eulophida faj közül 8 már régóta ismert volt Olaszországból számos más, lombhullató fán élő aknázómolyfajról (Lepidoptera: Gracillariidae, Nepticulidae, Cosmopterigidae) és aknázó lárvájú légyfajokról (Diptera: Agromyzidae). A Cirrospilus talitzkii-t ugyanakkor első alkalommal találták meg C. ohridellán Olaszországban, 2002-ben (Lupi, 2005). Reider és szerzőtársai (1999) 3 éves vizsgálatsorozatukban összesen 19 parazitoid fajt neveltek ki, melyek között egy nem fémfürkész volt (Macrocentrus sp., Braconidae). Thuróczy és Reiderné (1998) az egész országra kiterjedő tanulmányukban 20 fürkészfajt említenek (ebben azonban benne van az Ichneumonidae is), amelyek közül a leggyakoribbak a Minotetrastichus ecus, a Pnigalio pectinicornis, a Pnigalio agraules és a Pteromalus semotus (15. kép). A parazitoidok viselkedése és táplálkozási módja A Minotetrastichus frontalis Nees, a Sympiesis sericeicornis Nees, a P. agraules Walker, a Pnigalio pectinicornis L., és a Cirrospilus talitzkii Boucek ektoparazitoidok, míg a C. trifasciatus Westwood, a Chrysocharis pentheus Walker, a Pediobius saulius Walker és a Baryscapus nigroviolaceus (Nees) endoparazitoidok (Lupi, 2005). A M. frontalis általában a vadgesztenyelevélaknázómoly lárváinak legjelentősebb parazitoidja, de a neki tulajdonítható parazitáltság a moly egyedsűrűségével negatív korrelációt mutat, és az időben sem növekszik (Grabenweger, 2005). A P. saulius Kenis et al. (in press) szerint bábparazitoid, Grabenweger és Grill (2000) a szoliter endoparazitoidok közé sorolja. Tomov (2004/b) Phyllonorycter platanin (Lepidoptera: Gracillariidae) végzett vizsgálatai szerint a telelő nemzedékben mint a bábok endoparazitoidja, a nyári nemzedékekben mint a lárvák ektoparazitoidja fordul elő. Grabenweger (2005) szerint a moly legfontosabb bábparazitoidja, de rendszerint csak azokon a helyeken fordul elő nagy mennyiségben, ahol a C. ohridella már kb. 10 éve megtalálható.
13. kép: Erős fertőzés és korai lombhullás esetén a fák szeptember végén új leveleket hajthatnak 14. kép: Closterocerus trifasciatus, ♀ KÉPMELLÉKLET VI.
- Page 1: DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HORVÁTH
- Page 4 and 5: 3 A VADGESZTENYELEVÉL-AKNÁZÓMOLY
- Page 6 and 7: 5 ABSTRACT The thesis deals with th
- Page 8 and 9: 7 4.4. A vadgesztenyelevél-aknáz
- Page 10 and 11: 9 A faj az általa kiváltott fert
- Page 12 and 13: 2. kép: A C. ohridella levélér m
- Page 14 and 15: 11 vőmirigyek hiányoznak. A száj
- Page 16 and 17: KÉPMELLÉKLET III. 7. kép: A szö
- Page 18 and 19: 14 2003), vagy generációnként 25
- Page 20 and 21: 16 Baraniak - Walczak, 2004) részl
- Page 22 and 23: 9. kép: Az első lárvastádium ü
- Page 24 and 25: 18 negatívan befolyásolja a term
- Page 26 and 27: 20 meg 10 %-ot elérő fertőzötts
- Page 28 and 29: 22 végén vagy május elején a k
- Page 30 and 31: 24 raktározott tápanyagoknak, han
- Page 32 and 33: 26 diapauzába, még az 1-2. gener
- Page 34 and 35: 28 négyzetcentiméterenkénti pete
- Page 36 and 37: 30 2.6. A környezeti tényezők ha
- Page 38 and 39: 32 Šefrová és Laštůvka (2001)
- Page 40 and 41: 34 és tápnövényen a faj nem ala
- Page 44 and 45: 37 A Chrysocharis fajok főként a
- Page 46 and 47: 39 Bár a honos parazitoidok adapt
- Page 48 and 49: 15. kép: Pteromalus semotus, ♂ K
- Page 50 and 51: 42 begyűjtött levelekben levő fi
- Page 52 and 53: 44 (Populus alba) és szürke nyár
- Page 54 and 55: 3.2. A vizsgálatok módszere 46 A
- Page 56 and 57: 48 Az ártéri élőhelyeken (Gomb
- Page 58 and 59: 49 KÉPMELLÉKLET VIII.: A LEVÉLAK
- Page 60 and 61: 51 parazitoidoknak az összes molyh
- Page 62 and 63: 53 A 2. táblázat parazitáltsági
- Page 64 and 65: 55 parazitáltságban július 18-t
- Page 66 and 67: 57 4.1.3. A C. ohridella parazitál
- Page 68 and 69: 59 a már említett okokból kifoly
- Page 70 and 71: 9. táblázat. Az egyes levéltípu
- Page 72 and 73: 23. kép: Napon fejlődő levelek 6
- Page 74 and 75: 65 Külön említést érdemel a Pe
- Page 76 and 77: 67 vadgesztenyefák csoportban hely
- Page 78 and 79: 69 példáján lásd Balázs, 1997)
- Page 80 and 81: 71 fémfürkész faj visel el egyfo
- Page 82 and 83: 73 4.2.7. A lehullott levelekből a
- Page 84 and 85: 75 tudtuk kimutatni. A Minotetrasti
- Page 86 and 87: 77 ugyanez a három fajt sikerült
- Page 88 and 89: 79 való eltérés a parazitoid kö
- Page 90 and 91: 81 előtt - nem minden esetben lehe
- Page 92 and 93:
17. táblázat. Hipotetikus aknáz
- Page 94 and 95:
85 4.5. A szabadon fejlődő levele
- Page 96 and 97:
87 jelen levő inszekticidek vagy n
- Page 98 and 99:
89 szokatlanul korai lombhullás mi
- Page 100 and 101:
91 száma ennek ellenére nőtt min
- Page 102 and 103:
93 5. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálatain
- Page 104 and 105:
95 megfigyelések arra utalnak, hog
- Page 106 and 107:
97 és fordítva. Valamilyen oknál
- Page 108 and 109:
99 5. Megállapítottam, hogy a par
- Page 110 and 111:
101 ohridella search visually for h
- Page 112 and 113:
103 Using the swarming curve of the
- Page 114 and 115:
105 7. IRODALOMJEGYZÉK Ábrahám G
- Page 116 and 117:
107 Del Bene, G. - Gargani, E. (200
- Page 118 and 119:
109 Gracillariidae). Invasive Sympo
- Page 120 and 121:
111 chestnut leafminer in Lower Sil
- Page 122 and 123:
113 Pschorn-Walcher, H. (1997): Zur
- Page 124 and 125:
115 Szőcs G. - Balázs K. - Kerén
- Page 126:
117 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Munká