29.09.2015 Views

1DISPUTATartalom

2004. május PDF, 1692kB

2004. május PDF, 1692kB

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A „karlsruhei modell”<br />

A<br />

XX. század második felétôl kezdôdôen<br />

a közlekedési igények egyre nagyobb<br />

mértékû erôsödése tapasztalható<br />

Európa fejlettebb országaiban. E jelenség<br />

a XX. század végén, a XXI. század elején<br />

– tehát napjainkban – már a kelet-európai<br />

országokban is érzékelhetô.<br />

A mobilitás fokozódásával járó problémák<br />

(közúti forgalom ellehetetlenülése,<br />

környezetszennyezés stb.) különösen a<br />

nagyvárosok és azok agglomerációjának<br />

ingaforgalmában<br />

csúcsosodnak ki.<br />

Ma már jól látható, hogy a<br />

közúti közlekedés e területen<br />

egymagában képtelen<br />

a feladatok teljesítésére,<br />

súlyos nehézségek<br />

jelennek meg az energiafelhasználás,<br />

a környezetvédelem,<br />

az eljutási idôk,<br />

a szállítási kapacitás, a<br />

balesetek tekintetében.<br />

A közlekedési igények<br />

ellátásában tehát komoly feladatok hárulnak<br />

a kötöttpályás üzemekre. A városi<br />

és az elôvárosi vasutak hagyományos formái<br />

(elôvárosi gyorsvasutak), illetve azok<br />

szolgáltatásai azonban nem elegendôek az<br />

utazási szokások megváltoztatásához. Az<br />

1990-es évek elsô felében Németországban<br />

az ingázó utasok között végzett felmérések<br />

azt mutatták, hogy elsôsorban az átszállásokból<br />

eredô nehézségek (várakozás,<br />

idôveszteség stb.) miatt kerülnek hátrányba<br />

a kötöttpályás közlekedés eszközei.<br />

Átszállásmentes közlekedés<br />

az agglomeráció<br />

és a városközpont<br />

között<br />

Dr. Kazinczy László<br />

egyetemi docens<br />

és<br />

Szabó István<br />

vasútépítô mérnök<br />

közlekedési modellje<br />

A XX. század utolsó évtizedében,<br />

elsôsorban Németországban – ahol hagyományosan<br />

jelentôs szerephez jut a környéki<br />

forgalomban a vasúti közlekedés – új<br />

kötöttpályás üzemi formák jelentek meg,<br />

átszállásmentes közlekedést biztosítva az<br />

agglomeráció települései és a nagyváros<br />

központ között. A kialakult új kötöttpályás<br />

üzemekben a különleges jármûvek az agglomeráció<br />

nagyvasúti pályáiról a létrehozott<br />

vágánykapcsolatokon<br />

keresztül áttérnek a városi<br />

vasutak vonalaira, biztosítva<br />

ezáltal az utasok<br />

számára az átszállásmentes<br />

közlekedést. A megoldások<br />

közül az elsô, s<br />

ugyanakkor a legnagyobb<br />

sikerrel is járó üzemmódot<br />

Karlsruhe-ban található.<br />

A 280 000 lakosú<br />

Karlsruhe városában a<br />

német nagyvasút (DB)<br />

fôpályaudvara a városközponttól<br />

távolabb helyezkedik el. Így az<br />

agglomerációból a városközpont felé utazók<br />

a nagyvasút és a városi villamosvasút<br />

között átszállásra kényszerültek.<br />

Az 1990-es évek elején újszerû közlekedési<br />

rendszer kiépítését kezdte meg a város.<br />

A rendszer lényege az, hogy az agglomerációból<br />

a meglévô nagyvasúti pályán érkezô<br />

közúti gyorsvasúti jármûvek az újonnan<br />

létesített vágánykapcsolatokon keresztül<br />

áttérnek a városi közúti vasúti hálózat<br />

vágányaira, s így az utasok számára át-<br />

DISPUTA Kapualj<br />

22<br />

A két-áramnemû közúti gyorsvasúti szerelvény Karlsruhe agglomerációjában

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!