1DISPUTATartalom
2004. május PDF, 1692kB
2004. május PDF, 1692kB
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
DISPUTA Kapualj<br />
28<br />
elkészült tervek alapján a Széchenyi-tervben<br />
pályázatot nyújtott be a reptér navigációs<br />
fejlesztésére, a biztonságos leszállást<br />
elôsegítô ILS-rendszerre és a fénysorra.<br />
A pályázat ugyan sikeres volt, a befogadott<br />
pályázatból mégsem lett semmi. Az ok az<br />
idôközben bekövetkezett kormányváltás<br />
volt. Debrecen ismét magára maradt.<br />
Harc a támogatásért<br />
Az elsô reménysugarat 2002 végén az jelentette,<br />
hogy a kormány javasolta: minôsítsék<br />
a debreceni repteret állandó vámúttá.<br />
A határidôt ekkor 2003. március 31-ében<br />
határozták meg.<br />
– Ha ez megtörténik, a reptér eleget tehet<br />
a légitársaságok felkéréseinek, és beindulhatnak<br />
Debrecenben a menetrendszerû<br />
járatok – nyilatkozta akkor Jenei Zoltán, a<br />
Debreceni Airport Kft. ügyvezetô igazgatója.<br />
Persze az átminôsítés önmagában<br />
még nem minden, hiszen ekkor a leszállást<br />
segítô ILS-rendszer és a kifutó mellett<br />
futó fénysor kiépítése még hátra volt.<br />
A szakemberek úgy kalkuláltak, hogy a<br />
fejlesztésekhez mintegy 800 millió forintra<br />
van szükség. Ehhez pedig állami<br />
segítségre. Ám már az év elsô negyedében<br />
eldôlt, hogy menetrendszerû járatokat<br />
csak a következô évben fogadhat a reptér,<br />
a kormányzat ugyanis nem mutatott különösebb<br />
igyekezetet a pénz elôteremtésére.<br />
Pedig a tervek már ekkor is készen álltak,<br />
hiszen a reptér már rendelkezett az épület<br />
schengeni normák szerinti átalakításának<br />
engedélyes tervével és a navigációs berendezések<br />
telepítési engedélyével, valamint a<br />
repülésbiztonságot javító ILS és a fénysor<br />
engedélyes tervével is. A tárgyalások mindenesetre<br />
zajlottak.<br />
– A debreceni repülôtér fejlesztése a<br />
Nemzeti Fejlesztési Program része, ezáltal<br />
tudunk majd pályázni az Európai Unióhoz<br />
– bizakodott Gyôri Gyula, a repülôtér fejlesztéséért<br />
felelôs tanácsnok.<br />
2003 márciusában Debrecenben tartotta<br />
kihelyezett ülését az Országgyûlés Gazdasági<br />
Bizottságának Közlekedési Albizottsága.<br />
Az ülésen természetesen a debreceni<br />
repülôtér fejlesztési lehetôségeit vitatták<br />
meg. Biztató fejlemény volt ekkor, hogy a<br />
bizottság tagjai – szóban – politikai pártállástól<br />
függetlenül támogatták a debreceni<br />
repülôtér fejlesztését. Ekkor megint<br />
kiderült, hogy a kormányzat nemigen kíván<br />
a szavak mögé pénzt tenni. Sôt, bár<br />
repülôtér-fejlesztésre 63 milliárd forintot<br />
szánnak erre az évre, ezt az összeget teljes<br />
egészében Ferihegy kapja. Ezért a debreceni<br />
városvezetés ismét nagy lépésre szánta<br />
el magát. Mivel az uniós csatlakozás miatt<br />
létfontosságú volt a fejlesztés, úgy döntöttek,<br />
saját költségvetésbôl biztosítanak<br />
pénzt a navigációs rendszer kiépítésére.<br />
– Ennek fejlesztését, telepítését az önkormányzat<br />
most egy szerényebb mûszaki<br />
kivitelben elkezdi, ez körülbelül 200 millió<br />
forintba fog kerülni. Továbbá a repülôtér<br />
fogadóépületének a fejlesztését is elkezdjük,<br />
hogy meg tudjunk felelni a 2004-tôl<br />
érvényes schengeni feltételeknek, és tovább<br />
bonyolódhasson a nemzetközi forgalom<br />
Debrecenben – fogalmazta meg az ülés<br />
után Kósa Lajos polgármester.<br />
Ekkoriban egy rossz hír is érkezett az<br />
önkormányzathoz, kiderült ugyanis, hogy<br />
behajthatatlan az a 400 millió forintra<br />
rúgó bánatpénz, ami a repülôtér megvásárlásának<br />
elmaradása miatt a török Begendik<br />
cég magyar képviseletétôl, a Silk Road<br />
Rt.-tôl illette volna meg a várost. A Silk<br />
Road Rt. ugyanis már felélte 20 millió forintos<br />
jegyzett tôkéjû vagyonát, ráadásul<br />
8 milliós hosszú lejáratú kötelezettséget is<br />
„szerzett”. Az „anyacég”, a Begendik pedig<br />
egyszerûen eltûnt.<br />
A miniszterelnök ígér<br />
2003 májusában ismét történt valami, mert<br />
úgy tûnt, Debrecen iparfejlesztési terveit<br />
segítheti a miniszterelnök müncheni<br />
bejelentése. Medgyessy Péter bajor üzletemberek<br />
elôtt arról beszélt, hogy Pécs,<br />
Szeged és Gyôr mellett Debrecen repterének<br />
korszerûsítése helyi ipari parkok kialakulását<br />
alapozhatja meg. A miniszterelnök<br />
szerint ezek a városok a térségek<br />
központjaivá válhatnának a légikikötôk<br />
korszerûsítésével.<br />
– A város terveiben is szerepel technológiai<br />
iparágak meghonosítása, ezeknek a<br />
parkoknak azonban reptérre van szükségük<br />
– nyilatkozta ekkor Kósa Lajos, Debrecen<br />
polgármestere a hírre reagálva és abban<br />
reménykedve, hogy a kedvezô miniszterelnöki<br />
bejelentés után a kormány valóban<br />
biztosítja is a fejlesztéshez szükséges engedélyeket<br />
és forrásokat.<br />
A következô hónapban a Debreceni<br />
Vagyonkezelô Rt. ülésén bejelentették: az<br />
önkormányzat úgy döntött, hogy kifizeti<br />
az ILS-rendszer kiépítéséhez szükséges 800<br />
millió forintot, a berendezés ugyanis elengedhetetlen<br />
feltétele annak, hogy nagyobb<br />
gépek is használhassák a repteret. Ekkor<br />
lezárult annak a pályázatnak az elsô fordulója,<br />
amit a Vagyonkezelô Rt. a navigációs
Change language