1DISPUTATartalom

More documents

Recommendations

Info

ték mûképzô szabályai” a korábbinál lényegesen nagyobb teret kapnak, ám „lényegi” és akcidentális világ szétválaszthatatlansága – legalábbis ebben a formában, vagyis nyelvi aspektusból – erôsen vitatható. Ez a megkülönböztetés ugyanis minden olyan esetben megtehetô, ha ahhoz valamilyen értékprezentációt tükrözô szempont vagy szempontrendszer adva van. Márpedig a Tandori értekezô prózájában megnyilvánuló nyelvi magatartás feltétlenül ilyen szempontrendszernek tekinthetô. Tandori prózájának egyik alapvetô jellegzetessége az elbeszélô környezô világának aprólékos, dokumentumszerû rögzítése. A rendszernek az elbeszélô itt maga is része: épp’ az összefüggés által adott biztonság, az állandó háttér jelenti azt a megtartó erôt, amely az irodalmi szövegekben lenyûgözô variációs készséggel, nem kevés intellektuális játékossággal mint alap, végül is állandóan megjelenik. Az értekezô prózai mûvekben ennek a „meglévô”-nek a folyamatos számbavétele nem más, mint a környezet utalásrendszerként megmutatkozó bizonyosságának szerény tudata a jelképes vagy teoretikus (azaz e környezô világból „kilépô”) megismeréssel szemben. Ahogy egy szép Hamlet-reminiszcenciában írja Tandori: „...s vajon túl számosan is nem gondolják-e magabízón, hogy több dolgokról tudna bölcselmük, mintsem effélét felfogni képes, holott elfelejtik fontosnak érezni, hogy e »több dolgok« elsôsorban vannak, ezeket nem tudni kell, hanem úgy kell lennünk magunknak, bármily szerény alakban test- s szellemleg, hogy legyenek; így marad mindig világ az a görccsel felfogható »világ«, így minden, ami állítólag nem az, lesz modell vagy hasonlat, pedig hát miért tüntetnénk ki bár oly számos mód tudott s élt világot azzal, hogy okvetlen mását keresnénk, róla szólnánk feltétképp és egyáltalán.” 2 Az emlékek idézése révén kirajzolódó környezô világ az elbeszélô önazonosságának legfôbb biztosítékává válik, a mulandóság állandó, gyötrô jelenlétében megfogalmazódó identifikáció pedig a Tandori-bölcselet legfôbb témájává. Az irodalmi szövegek dokumentumszerû emlékidézése során kitüntetett szerephez jut a „szubjektív elbeszélô” tárgyszemlélete. 3 Azzal, hogy személyes vonatkozásokkal ruházza fel, úgy teszi jelentôségteljessé az ôt körülvevô tárgyakat, hogy egyszersmind megfosztja ôket eddigi, inadekvátnak bizonyult jelentésüktôl. Ilyen módon természetes környezetét – nem egyszer – teremtett környezettel cseréli fel, ami azonban horizontjának rendszer-jellegét, s benne saját pozícióját nem érinti. Az ember számára a „világhoz való felemelkedés” nem jelenti a környezô világ elhagyását. Egy másféle, szabad, távolságtartó viszonyulást jelent, melynek nyelvi jellegû végrehajtása Tandori értekezô prózájában az elbeszélô reflexiója révén valósul meg. A reflexió distanciateremtô képessége teszi lehetôvé a dolgok „önálló máslét”-ként való megmutatkozását. A reflexió elsôdlegessé válik a dokumentaritáshoz, a környezô világgal szembeni szabadság pedig annak megtartó erejéhez képest. Reflexióról Tandori értekezô prózájában legalább háromféle értelemben beszélhetünk. Az elbeszélô egyrészt reflektál a vele és környezetével történô majd’ minden nüanszra; másrészt reflektál az írás folyamatára (a szövegek így megszületésükrôl, a megformálás nehézségeirôl is szólnak 4 ); harmadrészt pedig a környezô világában elfoglalt helyzetére, illetôleg e horizontra mint utalásegészre. Tandori beszédszerû szövegei esetenként fecsegésként, szószátyárságként nyilatkoznak meg, ám ez furcsa mód nem valamiféle „ködösítést”, mint inkább a mindennapi dolgok transzcendensként való bemutatásában megvalósuló pontosításigényt jelez. 5 Heidegger szerint a „fecsegés feltárja a jelenvalólét számára a saját világához, a másokhoz és önmagához viszonyuló megértô létét, úgy azonban, hogy ez a valamihez viszonyuló lét talajtalan lebe- 2 Tandori Dezsô: A meghívás fennáll. Bp., 1979. 450. 3 Vö. Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi mû alaktani hatáselmélete. In: Szili József (szerk.): A strukturalizmus után. Bp., 1992. 143. 4 Vö. Margócsy István: ...Lehull az ékezet. Holmi, 1992/6. 860. 5 Vö. Radnóti Sándor: „Lösz vögösz”? In: uô.: Mi az, hogy beszélgetés? Bp., 1988. 237. DISPUTA Mûhely 55
DISPUTA Mûhely 56 gés”. 6 A beszédnek (Heideggerrel szólva: a fecsegésnek) az írott szöveggel szemben kifejezéstöbbletet biztosító eszközökrôl (intonáció, rosszul értett szavak, beszédhiba, modorosság stb.) Tandori nem kíván lemondani. Innen ered, hogy az írásjelek prózájában is poétikumként jelennek meg. A leírt szöveg magabiztosságát eleve ingataggá teszi a beszéd esetlegességét sugalló, gyakran halmozottan alkalmazott interpunkció. A vesszô és a pont egyedi használata, a felkiáltó- és kérdôjelek bôséges alkalmazása, a zárójelezés, a csillagozás, a kiemelések, a kis- és nagybetûhasználat, s a különbözô idézéstechnikák funkciója nemcsak a hangos beszéd metakommunikatív jelzéseinek felidézése, hanem sokszor idôbeli síkváltások létrehozása is. A vesszô például általában nem a tagmondatok elhatárolására, hanem éppen ellenkezôleg, az egymástól alapvetôen különbözô gondolatok összekötésére szolgál, ahogyan a Disputa jelen számában közölt Montaigne-esszében is, például: „Akkor egy takaros kisfilm a házi verébrôl, netán két szép ábra egy ismeretterjesztô könyvben ugyanerrôl az állatról vagy akár egy berni pásztorkutyáról stb, de mondjunk többet, egy Giacomettiszobor egy nôrôl, vagy… vagy… és vagy… hogy nemes megnyilvánulási formáknál, ne a vulgaritás hitványságánál kössünk ki, igen, hogy akkor ezzel a megszokottnak nem tekinthetô érdemlegesség el van intézve, akár csak pillanatnyilag is… oly rémséget nem is említek, hogy egyszer s mindenkorra.” A pont Tandorinál többnyire a vesszô szerepét látja el, vagyis hasonló gondolatokat kapcsol össze, de nem ritkán értelmezést vagy közbeékelést is szolgál. A felkiáltó- és kérdôjelek esetenkénti (nem egyszer mondaton belüli) halmozása, az írásba ékelt grafikai betétek, s nem utolsó sorban tudatosan alkalmazott félreütései nemcsak a szövegnek, de az írásképnek, vagyis Tandori gépírásának is egyéni, jellegzetes stílust biztosítanak. A Tandori értekezô prózanyelvét is lényegileg jellemzô ismétlés-elv, a prózaelemek ritmikus cirkuláltatása inkább csak újraolvasáskor tûnik ki, de nem az ún. „kétirányú emlékezet”, 7 hanem a koherens jelrendszer átadásának funkciójában. Nemcsak az átadás, de a lehetôség visszatérése is megvalósul így, hiszen „az ismétlés – megint csak Heideggert idézve – a kifejezett áthagyományozás, vagyis visszatérés a jelenvalólét lehetôségeibe.” 8 Tandori különös világa, amely mûveiben egy meglehetôsen rendhagyó, szenzibilis létforma megmutatásaként funkcionál, éppen különössége okán (is) nem egyszer nehezen érthetô – a gyakran tudatosan, de helyenként véletlenszerûen is alkalmazott ismétlôdés így a dekódolás számára sok esetben alapvetô fontosságú. Az egyik Tandori-regényhôs így kommentálja a gyakori ismétlôdést: „...az ismétlôdésnek rejtett aránymódosító szerepe lehet, gondolta, és elhatározta: késôbb, a kéziratot másolva, ha rábukkan az ismétlôdésre, meghagyja.” 9 Az ismétlés, illetôleg az ismétlés-elv Tandori esetében nem csupán egy az alkalmazott stilisztikai alakzatok közül, hanem – a kis számú téma miatt – egyúttal kényszer is, amely az értekezô prózáját elsôdlegesen szervezô pánrelációs szerkesztéstechnikának is alapjául szolgál. A részletes beszámolókkal együttjáró, az olvasást jelentôsen megnehezítô adathalmozások gyakran betû- és szóviccekben enyhülnek. A „dolgok könyvebbik fele” néha csak egy-egy betû fölcserélésével áll elô, mint például ebben a Lukács-fordítás motivációjáról valló, elhíresült mondatban: „Legyen mit apriorítani a tejbe.” 10 Tandori már-már fausti omnipotenciaigényt 11 sejtetô „szenzibilizált óhajai” 12 nem ritkán kérdezô, keresô bizonytalansággal, „világbizonytalansággal” párosulnak. Az esszék elbeszélôinek státusza meglehetôsen bizonytalan: értelmezésre szoruló jelzések révén artikulálódik. Ez a rajtunk kívüli dolgok megismerhetôségével szembenálló értelmezéskényszer pedig pontos, tárgyias rögzítést kíván. 13 A Tandoriesszét lényegileg meghatározó közbevetések (amelyek sokszor síkváltásokat hoznak létre) mindenekelôtt az író „jegyzet-tech- 6 M. Heidegger: Lét és idô (Vajda Mihály és mások fordítása). Gondolat, Bp., 1989. 328. 7 Vö. Szegedy-Maszák Mihály: „a regény, amint írja önmagát”. Bp., 1981. 120. 8 M. Heidegger: I. m. 618. 9 Tandori Dezsô: A meghívás fennáll. 24. 10 A meghívás fennáll. 74. 11 Balassa Péter: A felnôtt D’Oré szenvedései. In: uô.: Színeváltozás. Bp., 1982. 346. 12 Maine de Biran kifejezése. Idézi Jacques Derrida: Grammatológia (Molnár Miklós fordítása). Életünk, Szombathely, 1991. 106. 13 Vö. Kulcsár Szabó Ernô: I.m. 52.
Page 2 and 3:
Küszöb Széplaky Gerda: Transzfer
Page 4 and 5:
A legelsô utazás talán a szület
Page 6 and 7: elevenen tartsa, az utazási tapasz
Page 8 and 9: délyes utazási propaganda után r
Page 10 and 11: gát az esztergomi érseket, Pázm
Page 12 and 13: is volt, az második orsós. Amely
Page 14 and 15: - szemszögembôl - korlátoltabb s
Page 16 and 17: (maradjunk tehát) milyen hosszú e
Page 18 and 19: az utolsó kacskakezû parázna is
Page 20 and 21: kapott ajándékba, mert az útban
Page 22 and 23: mindenkinek és vége. Ennyi. Nem s
Page 24 and 25: szállásmentes közlekedés válik
Page 26 and 27: Napjaink közlekedésszervezése na
Page 28 and 29: hogy mivel és pontosan mikor érke
Page 30 and 31: endszer és a fénysor kiépítés
Page 32 and 33: A keletrôl érkezô vonatok végá
Page 34 and 35: kérte a térség szocialista orsz
Page 36 and 37: Ez a megközelítés egy szokatlan,
Page 38 and 39: Hogy ér véget DISPUTA Árkádok B
Page 40 and 41: Nem SZÍVEM vágya volt csak: egysz
Page 42 and 43: fegyveres erôkkel való találkoz
Page 44 and 45: folyóiratként Dél-Vietnamról sz
Page 46 and 47: mályába burkolózva - nem kell ta
Page 48 and 49: zás során keresztutak nyílnak, s
Page 50 and 51: kontextusba helyezhetem a már jól
Page 52 and 53: nem észreveszi, felfedezi az erede
Page 54 and 55: fenomenológusról szóló kritikai
Page 58 and 59: nikájából” következnek, de ez
Page 60 and 61: azt kell megmutatnunk, hogy mink va
Page 62 and 63: hanem arra tanítottak: „rajtad k
Page 64 and 65: Érdeklôdéssel olvastam a Disputa
show all

1DISPUTATartalom

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?