1DISPUTATartalom
2004. május PDF, 1692kB
2004. május PDF, 1692kB
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
DISPUTA Fôtér<br />
6<br />
plébánosi vezetéssel zajlott le. Többnyire<br />
gyalogosan tette meg a csoport az utat,<br />
csak kivételesen került sor jármû igénybevételére<br />
(pl. betegszállítás kocsin vagy<br />
taligán, folyókon történô átkelés csónakon<br />
„Kíváncsi vagy, mivel<br />
szerzett dicsôséget<br />
s hírnevet magának<br />
Odüsszeusz? Elment a<br />
világ végére, s felkeresett<br />
sokféle emberfajtát,<br />
sokféle várost, s<br />
ezzel szolgált rá, hogy<br />
kerek e világon verseljenek<br />
róla. Ha tehát<br />
dicsô hírnevet akarsz<br />
nyerni, keresd fel<br />
Odüsszeusz példájára a<br />
távoli országokat!”<br />
…az utazónak két<br />
dologra van leginkább<br />
szüksége: türelemre és<br />
pénzre.<br />
stb.). Szállásul gyakran a<br />
kolostorok kerengôje szolgált,<br />
némelyiken egyszerre<br />
ezer ember is eltölthette az<br />
éjszakát. Az elôkelô, gazdag<br />
emberek sem voltak itt kivételek,<br />
a zarándoklat csakis<br />
a viszontagságok vállalásával<br />
érhette el célját.<br />
Más indítékkal s más<br />
módon került sor a tanulmányi<br />
és ismeretszerzési<br />
célú utazásokra, melyek már<br />
sokkal inkább tekinthetôk<br />
a modern turizmus elôzményeinek.<br />
A magyarországi<br />
utazáselméleti irodalom elsô fontos fejtegetésének<br />
szerzôje, báró Forgách Mihály,<br />
Justus Lipsius levelezôpartnere 1587-ben<br />
wittenbergi egyetemi beszédében himnikus<br />
szárnyalású szavakkal biztatta utazásra a<br />
magyar ifjúságot. Retorikus kérdéssel indította<br />
érvelését: „Kíváncsi vagy, mivel szerzett<br />
dicsôséget s hírnevet magának Odüszszeusz?<br />
Elment a világ végére, s felkeresett<br />
sokféle emberfajtát, sokféle várost, s ezzel<br />
szolgált rá, hogy kerek e világon verseljenek<br />
róla. Ha tehát dicsô hírnevet akarsz<br />
nyerni, keresd fel Odüsszeusz példájára a<br />
távoli országokat! Ezt tanácsolja íme, egy<br />
elôkelô, érdemdús fôúr, aki saját tapasztalatából<br />
ismerte meg az utazás sok elônyét.<br />
Ôt kövesd útmutatódul, magyar ifjúság, ha<br />
nem akarsz alulmaradni s készakarva eltékozlója<br />
lenni dicsôségednek.”<br />
Mint tudjuk, a magyar ifjúság nagy<br />
számban vállalkozott az utazásokra, fôként<br />
az egyetemjárás volt tömeges a kora újkorban,<br />
ez természetesen még<br />
haszonelvû vállalkozás volt,<br />
a nemzetközi tudományossággal<br />
történô lépéstartás<br />
kényszere vezette, tehát<br />
jellegében különbözött a<br />
modern kor ún. szabadidô-turizmusától.<br />
Viszont a hazatérôben lévô diákok nem<br />
egyszer tettek olyan kerülôutakat, amelyeknek<br />
célja már egyértelmûen Európa<br />
megismerése, s az ottani tapasztalatszerzés<br />
volt, a stúdiumok kiegészítése „az idegen<br />
nép között járás”, az „idegen földek látása”<br />
élményeivel. Klasszikus példája ennek<br />
Szepsi Csombor Márton utazása: közel két<br />
évig Danckában (Gdansk) végezte tanulmányait,<br />
innen indult féléves nyugat-európai<br />
útjára, Dánián át Hollandia, Anglia,<br />
Franciaország, Németország és Csehország<br />
látására. Járt többek között Amsterdamban,<br />
Londonban, Párizsban, Strasbourgban,<br />
Heidelbergben, Nürnbergben, Krakkóban,<br />
utazott hajón, szekéren,<br />
gyalog, s lelkesült csodálkozással<br />
számolt be az európai<br />
polgári kultúra produktumairól:<br />
épületekrôl,<br />
szokásokról, emberekrôl,<br />
tájakról, kuriozitásokról<br />
egyaránt. Úgy figyelte ô<br />
Európát, hogy közben mindig<br />
hasonlított, a magyar<br />
viszonyokat vetette össze<br />
a látottakkal, igyekezett<br />
hazahozni a tapasztalatokat,<br />
számára nem csupán<br />
kikapcsolódás volt az utazás,<br />
hanem kettôs dimenzióban<br />
gondolkodás eszméltetô alkalma<br />
is. Emellett azonban az „útonjárás” nehézségeit<br />
és veszedelmeit emberi közelségbe<br />
hozta útleírása, jellemzô, hogy a holland<br />
tengerparton elszenvedett viszontagságai<br />
kapcsán azt jegyezte fel, hogy az utazónak<br />
két dologra van leginkább szüksége:<br />
türelemre és pénzre.<br />
Az utazók „vezérfonala”<br />
A Szepsi Csomboréhoz hasonló módon még<br />
sok száz protestáns fiatal járta be Európa<br />
különféle városait, fôként a németországi<br />
és németalföldi egyetemi központokat.<br />
Elsôsorban ôk hasznosíthatták a késmárki<br />
iskola tudós rektorának, Frölich Dávidnak<br />
könyveit, amelyek alapvetô, minden részletre<br />
kiterjedô útmutatást adtak az útrakelôk<br />
számára. A szerzôrôl az a hír járta, hogy 12<br />
éven át utazott, úgy szedte össze tapasztalatait.<br />
Földrajzkönyve (Medulla geographiae<br />
practicae, Bártfa, 1639) kifejezetten<br />
„az utazók hasznára”<br />
készült, s határozott<br />
célkitûzése szerint „fôként<br />
Európa nevezetesebb és<br />
könnyen megközelíthetô<br />
területeit tárgyalja. Az elôszó cseppet<br />
sem kíméli az utazások ellenzôit. Szerinte<br />
„akadnak ugyanis olyan tudákos nagyokosok,<br />
akik csizmadiák módjára folytonosan<br />
otthon bújnak meg, a vándorlást lecsepülik,<br />
és csak földrajzírókat forgatnak, ezeket a<br />
németek Buchgelehrtennek nevezik, akik<br />
annyira arcátlanok és megátalkodottak,<br />
hogy azt hiszik, csupán csak könyvek olvasgatásából<br />
ugyanannyit tudnak, amennyit<br />
mások saját szemükkel látnak.” E szenve-
Change language