1DISPUTATartalom

zi személyforgalomra is. Az sem hagyható
figyelmen kívül, hogy a most tervezett
menetrend már az Unióban valósul meg.
Számítanunk kell arra, hogy a Magyarországon
érvényes utazási kedvezményeknek
köszönhetôen országunkat jelentôs számban
keresik majd fel külföldiek, az Unió
polgárai. Ezen utasok számára, könnyen
»átjárható« országot kell biztosítanunk,
aminek egyik eszköze a vasúti átszállások
megkönnyítése. Ezért a MÁV Rt. megkísérli,
a minôségi vonatok közötti átszállási kapcsolatot
egy központi pályaudvarra, nevezetesen
a Keleti pályaudvarra koncentrálni.”
Mindeközben Vizsy Ferenc, a MÁV személyszállítási
üzletág vezetôje nyilatkozataiban
arra utalt, hogy az átszervezésrôl a
döntést piaci információkra, felmérésekre
alapozva hozták meg. Mint mondta, modellszámítások
szerint az érintett utasok
75–80 százalékát kedvezôen érintik a változások.
Mivel nem kell az egyik pályaudvarról
a másikra átmenni, kedvezôbbek
lettek az átszállási lehetôségek.
A változások tényleges bevezetése után
összeomlott a Keleti pályaudvar számítógépes
rendszere. Ennek következményeként
négy nap Intercity-helyfoglalásai váltak
semmissé. Napokra a káosz vette át az uralmat
a Keletiben.
Püski András, az MDF hajdúböszörményi
képviselôje 2004. március 22-én leszögezte
a közlekedési miniszterhez szóló
interpellációjában: „Azóta, hogy a Nyugati
helyett a Keleti pályaudvar a Nyíregyházát
és Debrecent a fôvárossal összekötô
Intercity-járatok végállomása, sok tekintetben
romlott a szolgáltatás színvonala. Jó
két évvel ezelôtt, amikor a Nyíregyházáról
induló Intercityk a nagykátai vonalra átdobva,
sebességet váltva békésen ballagtak
Budapestre, a vezérigazgatóság konferansziéja
udvariasan elnézést kért az utasoktól,
mondván: a Szolnok–Budapest szakaszon a
pályakorszerûsítés egy kis türelmet kíván;
a komfortos, a gyors, a megbízható utazás
érdekében döntöttek így. Az utas ekképpen
azt gondolhatta, úgyis visszakapjuk a régi
utat, a régi-új vágányt, és röpít az Intercity
a Nyugatiba, mint valamikor”.
A döntés véglegessé válásának negatív
hatásait taglalva a következôkre tért ki:
idôben megnyúlt az utazás, a Keleti forgalmát
elragadta a közlekedési dagály, melynek
enyhítésére a MÁV kurtább szerelvényeket
indít, vagyis megkezdôdött a harc
a helyjegyekért.
Csillag István válaszában ismét a
pályafelújítási munkálatokra hivatkozott,
mint a szerelvényelterelések fô okozóira.
Szerinte a munkálatok jó idôben és eredményesen
haladnak. Arról viszont nem beszélt,
hogy végül visszakerülhet-e legalább
néhány Intercity végállomása a Nyugatiba.
Hangot adott ellenben a tervnek, mely
szerint a Keletibôl fôpályaudvar, illetve
Intercity-központ lesz.
Debrecen közgyûlése májusban egyhangú
határozatban rögzítette, hogy nem
ért egyet a végállomás áthelyezésével. Ezzel
egyidejûleg a Fidesz aláírásgyûjtést
kezdett a megyeszékhelyen és Hajdú-Bihar
más településein a változások megakadályozása
érdekében.
„Egy kormányzó pártnak kötelessége,
hogy a térségben lakók érdekében vesse
be lobbierejét” – mondta Oláh Lajos, az
MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke. A vezetô
kormánypárt hajdú-bihari elnöksége fel-
DISPUTA Kapualj
32
Válogatás internetes fórumok tavaly év végi hozzászólásaiból:
„Felháborító ez az eljárás. Mi rendszeresen járunk Debrecenbôl, és bennünket kifejezetten hátrányosan
érint a Keleti. Érdekes, hogyha eddig mindenki csak tiltakozik, akkor honnan van
a 75–80%-os támogatottság? Az utazóközönséget biztos nem kérdezték meg reprezentatívan.
Most inkább sebesvonattal járunk majd, hogy a Nyugatiba érkezhessünk. A MÁV tényleg elijeszti
az utasokat, nemhogy csalogatná.”
„Az ötlet remek, csak két apró gond van vele:
1. A Keleti már így is zsúfolt, az IC-ket behozzák az 1-es vágányra, ahonnan a Népstadion közelebb
lenne, mint a metró...
2. Most kezdôdik majd a metró felújítása, pótló buszokkal. Az a néhány utas, aki nem továbbutazni
akar, hanem a városba bejutni, biztosan jól fog szórakozni.”
„Az egész vasúti közlekedés, vonatok, sínek, állomások egy katasztrófa az országnak.
Korszerûtlenek! Egyedül az IC-vonatok felelnek meg valahogy az európai követelményeknek.
A többi vonat koszos, gondozatlan, a WC egy katasztrófa, a sínek zötyögôsek, a szerelvények
korszerûtlenek, az idôtartás nevetséges. Inkább ezeken kellene változtatnia a vasúti társaságnak.”
„Éppen idôszerû változtatás volt. Nevetséges, hogy egy ilyen hatalmas országot fél napba telt
keresztülutazni, s a budapesti átszállás egyben pályaudvarok közötti vándorlást is jelentett. De
még jobb lenne, ha a MÁV visszaállítaná az ország két felét összekötô vonatokat, s akkor sok
utasnak át sem kellene szállni.”