1DISPUTATartalom

kontextusba helyezhetem a már jól ismert
tereket, épületeket, motívumokat, egyszerre
szubjektivizálhatom és értelmezhetem
egyetemes távlatokban azt a valóságmezôt,
amelyben élek. Egyúttal tehát kalauzként
is használtam az albumot az emlékezethez:
igazítanának el a falak és oromdíszek, a
szobrok és templomtornyok, az árkádok és
sétányok között; rendezzék új struktúrába
a fotók a városhoz való viszonyomat.
Az album szerkezete egyébként egyértelmû,
jól nyomon követhetô elvek szerint
felépített. Négy nagyobb fejezetre
osztható, ebbôl háromban a szöveg és kép
együttesét találjuk. Természetes erénye a
könyvtervezésnek (Hapák József partnere
ebben Filakowszky György volt), hogy a fotók
nem a mûfajok, hanem a témák szerint
rendezôdnek ciklusokba. Az elsô Debrecen
hét évszázada címmel a város történetét
mutatja be, s Hapák József ehhez a Módy
György által írott fejezethez – a Debrecen
közvetlen közelében is megtalálható, a IV.
századból származó Ördög-árok” helyreállított
szakaszának kivételével – tárgyfotókat,
illetve festmény- és dokumentumreprodukciókat
készített. Nem jelentett
újabb kihívást ez a fényképész számára
(Hapák József soha nem fotómûvésznek,
hanem következetesen fényképésznek
nevezi magát), hiszen korábban jelentek
meg munkái például Holló Lászlóról és
Menyhárt Józsefrôl, Hajdú-Bihar megye
népmûvészetérôl, Pannonhalmáról, a magyar
kincstárakról vagy a Magyar Nemzeti
Múzeum kiállításairól, s ô fényképezte, illetve
tervezte A Napba öltözött város címû
várostörténeti kiállítást is.
A második fejezet szöveganyagát
Gáborjáni Szabó Botond A város sajátosságai,
mûvelôdései, egyházai címû tanulmánya
adja, középpontban a Református
Kollégiummal. Itt az épületfotók, a templomképek
(Debrecen összes templomával, a
legújabbakkal is) és a belsô terek ábrázolásai
lesznek dominánsak, de szintén jelen
vannak még a tárgyfotók és reprodukciók,
valamint megjelennek a szobrok. A fejezetet
egy egész oldalas eseményfotó zárja:
Hapák József a pápalátogatást örökítette
meg. Kiemelem ebbôl a blokkból az egy-,
gyakran dupla oldalas belsô térábrázolásokat:
a Református Kollégium puritánsága
ellenére is sûrû történelmi levegôjû Oratóriumát,
Nagykönyvtárának emeleti könyvtártermét,
illetve Kôszegi Attila tócóskerti
római katolikus templombelsôjét. Hapák
József itt is felhasználhatta korábbi munkáinak
tapasztalatait, hiszen bemutatta
Erdély összes református templomát,
könyvet készített a református világtalálkozóról,
egy évtizeddel ezelôtt pedig egy
érzékelhetôen református szellemiséget
tükrözô Debrecen-albuma jelent meg.
A történelmi vonatkozásokat is kellôen
illusztráló mai városképek jellemzik a harmadik
fejezetet, amelynek szövegét Mazsu
János írta A város századfordulói és kulturális
élete címmel. Rokonszenves összeállítást
találunk a régi polgárházakról, belvárosi
cívisportákról, házoromdíszekrôl és
kapukról, továbbá a méltóságot és visszafogott,
bensôséges monumentalitást tükrözô
palotákról, a jellemzô belvárosi épületekrôl
(köztük például a Nagytemplommal és a
Csonkatemplommal, az Aranybikával, a
város- és a megyeházával, a színházzal, a
Dóczy Gimnáziummal), s elkalauzol bennünket
a fotós a Nagyerdôre és az egyetemekhez
is. Ezt a fejezetet az újjávarázsolt
Kossuth tér és környéke uralja, s a felvételeken
teljes szépségében tündököl a város.
Olyan a tér, mint egy óriási ékszerdoboz,
s a belôle kivágott intim tér-, épület- és
szoborrészletek pedig apró gyöngyszemek.
A szobrok egyedi módon érzékeny megközelítését
sem kellett már Hapák Józsefnek
tanulnia: legelsô albumát még 1972-ben
adta ki a Corvina Kiadó Segesdy György
szobrászmûvészrôl. S ugyanebben a fejezetben
kapott szinte külön blokkot múzeumaink
együttese és Munkácsy Mihály
Krisztus-trilógiája. Az itt látható tizenegy
kép csupán töredéke annak a több mint
száz felvételnek, festményrészletnek, kivágásnak,
amelyet külön albumban gyûjtött
össze 1995 karácsonyára, Gál Botond tanulmányával
kísérve.
Végül pedig a város „vendégkönyvébôl”
kapunk egy külön, mintegy nyolcvan fotóból
álló fejezetet, amelyben a szöveg
csupán képaláírások formájában jelenik
meg. Itt a Debrecen kulturális, mûvészeti,
tudományos, politikai és sportközéletében
jelentôs eseményeket mutatta be a fényképész
az Országgyûlés Nagytemplomba kihelyezett
1999. április 14-i ülésétôl kezdve, a
Millenniumi Országzászló átvételén, az új
fôtér vagy a Fônix csarnok átadásán át a
megújult környezetben haladó virágkarneváli
menetig. Hapák Józsefet itt újabb
minôségében ismerjük meg: az eseményfotókat
készítô fotóriporterében.
Feltûnhet bármely itt élô polgárnak,
de a csupán átutazónak is, hogy mintha
a szebbik arcát mutatná a város: minden
épület új ruhában, sehol egy eldobott cigarettásdoboz,
mintha minden hajnalban
felsikálnák az utcákat. Olyan talán, mintha
eleve fényképezkedni készülôdött volna
DISPUTA Lépcsôk
49