1DISPUTATartalom
2004. május PDF, 1692kB
2004. május PDF, 1692kB
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
DISPUTA Kapualj<br />
26<br />
Gurbán György A repülôtér feltámadása<br />
A<br />
debreceni repülôtér története gyakorlatilag<br />
egyidôs a hazai repülés történetével.<br />
A cívisváros légikikötôje volt<br />
már virágzó belföldi légiforgalom színhelye<br />
és sportrepülôklubok paradicsoma, de a<br />
környékbeliek életét megkeserítô szovjet<br />
légiflotta bázisa is. A rendszerváltás utáni<br />
történet pedig tele van elfelejtett és megszegett<br />
ígéretekkel, parttalan politikai<br />
csatározásokkal. Pedig az ügyet nem lenne<br />
szabad pártérdeknek tekinteni, mert szerény<br />
számítások szerint Debrecen kétszáz<br />
kilométeres körzetében 3 millió ember számára<br />
jelent Ferihegy mellett alternatívát<br />
a Mikepércsi úti repülôtér. De a cívisváros<br />
vezetôi a rendszerváltás óta minden nehézséggel<br />
szembenézve igyekeznek dolgozni a<br />
légikikötô felvirágoztatásán. Mert talán ôk<br />
is ismerik Saint-Exupery mondását: „…a<br />
lelkesedés bizony sebezhetetlenné teszi az<br />
embert…”.<br />
2004. április 30. aranybetûs ünnepként<br />
vonul be a debreceni repülôtér történetébe.<br />
Ekkor avatták fel ugyanis ünnepélyes<br />
keretek között a légikikötô új navigációs<br />
rendszerét, az ILS-t a hozzá tartozó fénysorral<br />
és a szegélyfényekkel együtt. Így aztán<br />
ezzel a nappal a cívisváros reptere valóban<br />
egyenértékûvé vált Feriheggyel. Azaz<br />
megkapta a nemzetközi nyilvános kereskedelmi<br />
repülôtér minôsítést. Az örömteli<br />
pillanatokban bizonyára minden érintettben<br />
végigperegtek a közelmúlt eseményei,<br />
mert bizony hosszú és keserves út vezetett<br />
idáig, és ez a nagyon fontos lépés még csak<br />
valaminek a kezdetét jelenti...<br />
A régmúlt emlékei<br />
Deleff István 1979-ben került gyakornokként<br />
a debreceni repülôtérre, és azóta is<br />
légi irányítóként dolgozik ott. A kiváló<br />
sárkányrepülô szabad idejében régóta foglalkozik<br />
a reptér történelmének feltárásával.<br />
Ennek eredménye lett az a „Délibábok<br />
légterében” címû forrásértékû könyv, ami<br />
Debrecen és a Hajdúság repüléstörténetét<br />
dolgozza fel. A kötet, amit a Debreceni<br />
Könnyûrepülô Sportegyesület 2000-ben<br />
adott ki, végigkíséri a légikikötô történetét<br />
egészen a legújabb korig.<br />
A debreceni repülôtér már a két világháború<br />
között is mûködött katonai<br />
repülôtérként. A II. világháború után hamar<br />
megindult a polgári légi közlekedés.<br />
Az utasrepülést a Magyar–Szovjet Polgári<br />
Légiforgalmi Rt. (MASZOVLET) bonyolította<br />
Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged és Szombathely<br />
között. Az elsô LI-2-es gép 1946.<br />
október 15-én szállt le a reptéren. Eleinte<br />
napi két járat érkezett, de az új gyors közlekedési<br />
lehetôség olyan népszerûvé vált,<br />
hogy napi négyre kellett sûríteni a menetrendet.<br />
Az utazások mellett sokan adtak<br />
fel árut: húst, gyümölcsöket és különbözô<br />
primôröket. A politikai helyzet sajátosságaként<br />
persze az utasokat folyamatosan<br />
ávósok figyelték.<br />
1960-ban a MASZOVLET szerepét a<br />
MALÉV vette át és a hanyatlás hamarosan<br />
megkezdôdött. 1968-ban a belföldi forgalmat<br />
megszüntették, és a reptér a továbbiakban<br />
csak kitérôként szerepelt a MALÉV<br />
menetrendszerû és charterjáratai számára.<br />
1973-tól a LRI vette át a reptér épületét a<br />
személyzettel együtt, de ez csak további<br />
elsorvasztást hozott. Miután a légikikötô<br />
már nem volt alkalmas az új, nagyobb gépek<br />
kiszolgálására, 1977-tôl a kitérô funkciója<br />
is megszûnt. Pedig az élet drámai módon<br />
többször is bebizonyította, milyen nagy<br />
szükség van egy kitérô reptérre. Mert 1975<br />
januárjában két Il-18-as érkezett Magyarországra<br />
Berlinbôl. A rossz látási viszonyok<br />
miatt az egyik gép a debreceni leszállás<br />
mellett döntött, ám a másik megmaradt a<br />
ferihegyi érkezés mellett. Az itteni landolás<br />
sikerült, ám a másik repülô Ferihegyen<br />
a köd miatt a leszállópálya mellett a földbe<br />
csapódott. A gép utasokat nem hozott, a<br />
személyzet közül a katasztrófát senki nem<br />
élte túl. Az illetékeseket azonban ez a dráma<br />
sem tántorította el a megszüntetéstôl,<br />
1977 után a reptér csak a közforgalmon<br />
kívüli kisgépeket fogadhatta, majd<br />
1984-et követôen már azokat sem, mert<br />
ekkor megszüntették a teljes debreceni<br />
szolgálatot. Ettôl kezdve a repülôtéren kizárólag<br />
a szovjet harci ezred volt jelen. Ennek<br />
következményeit a Kerekestelep és a<br />
Tégláskert lakói ismerték leginkább, mert<br />
a fel- és leszállások gyakran kora reggeltôl<br />
késô estig tartottak. A zajártalom néha elviselhetetlen<br />
volt, és sok házban károk is<br />
keletkeztek miatta, de néhány baleset is<br />
történt. 1984-ben például egy SZ-24-es gépen<br />
a leszállás elôtt a Keleti-fôcsatorna fölött<br />
keletkezett hajtómûhiba. A személyzet<br />
katapultált, a harcászati bombázó Nagyhegyes<br />
mellett a gáztározók mellett zuhant<br />
le. Óriási szerencse kellett ahhoz, hogy<br />
senki ne sérüljön meg.<br />
Ebben a korszakban az utolsó nagy<br />
esemény itt a román diktátornak, Nicolae<br />
Ceausescunak és magyar „kollégájának”,<br />
Kádár Jánosnak a találkozója volt 1977-<br />
ben. Az akkori reptéri dolgozók szerint a<br />
hangulat és az elôkészületek az 50-es éveket<br />
idézték. Az utolsó pillanatig titok volt,
Change language