1DISPUTATartalom

More documents

Recommendations

Info

délyes utazási propaganda után rendszerezetten, hét fejezetbe csoportosítva veszi sorra az út során megszemlélendô dolgokat. Eszerint a lelki elôkészület, a zsoltárimádság után szemügyre kell venni az úti célul szolgáló területet, tudni kell annak neveit (régit és újat, névváltozásait), az országok elnevezésének okát, alapítóját, lakosainak helyzetét, a meglátogatott városok fekvését, folyóinak, hegyeinek, kikötôinek, erdeinek, ligeteinek nevét, meg kell ismerni az ottani emberi létesítményeket, házakat, kolostorokat, templomokat, palotákat, várakat, piacokat, tornyokat, bástyákat, fegyvertárakat, kerteket, kutakat, szobrokat, festményeket, végül tanulmányoznia kell az utazónak a fogadó ország politikai életét, kormányzásának módját, iskoláit, oktatásügyét, könyvtárait, közerkölcseit, számba kell vennie tudósait és mesterembereit egyaránt. Általános utazási szabályzatát pedig így adja meg: „Az utasnak sok szenvedést kell eltûrnie, aki ezt nem viseli el, el se induljon. Indulás elôtt ismerje meg a helyeket. Ne csak a külsôségeket figyelje meg, hanem az emberek életét és szokásait is, a helyek fekvését, a régi emlékeket, ebbôl származik a bölcsesség. Vigyen magával térképet, ez az utas vezetôje és szeme, nélküle vakon bolyong az ismeretlenben. Megbízható útitársat válasszon. Hajnalban induljon, éjszaka maradjon veszteg, este keressen biztos szállást, viharban ne menjen. Ne higgyen mindenkinek, de ne is csapjon be senkit, ne fecsegjen, ne vetélkedjék, a tudósokkal társalkodjék. A fogadóban legyen vigyázó, ne számolja pénzét mások elôtt. A többi dologról tájékoztatja Vezérfonalam, melyet sûrûn forgasson útközben.” Néhány évvel késôbb jelent meg Frölich újabb mûve, Az utazók könyvtára vagy vezérfonala (Bibliotheca seu cynosura peregrinantium, Ulm, 1643–44), amelybe a Medulla tartalma is beépült, s ez a szerzô szerint „minden eddig kiadottnál teljesebb, gyönyörködtetôbb és hasznosabb útikönyv”, amely tartalmaz száznál több utazási problémát, tanácsokat a vándorláshoz, módszertant a látványosságok megfigyeléséhez, utazási földrajzot és történelmet, öröknaptárat, tájékoztatást az utakról, vásárokról és pénznemekrôl, de megtalálhatók benne az úti jóslatok különféle fajtái (álomfejtések, tenyérjóslások, idôjárási elôrejelzések), s az úti imák és énekek is. „A vendéglátó lányait vagy szolgálóit ne zaklassuk szemérmetlenül.” „Ismeretlen és veszedelmes erdôbe ne merészkedjünk kísérô nélkül.” „Viharban ne káromkodjunk.” A korabeli utazó mindennapjai elevenednek meg a késmárki tudós rektor intelmei nyomán, ezek közül most csupán néhányat idézhetünk illusztrációként. Az utazás elvszerû magasztalása és az utasok testi esendôsége egyaránt megjelenik ezekben. Az elôbbire példák: „A tanultság a legbiztosabb úti felszerelés, sem hajótörés, sem tûzvész, sem háború, sem tolvajlás, sem rablás nem árt neki.” „Érdeklôdéssel kell felkeresni, megszemlélni és megbecsülni a nagy emberek szülôhelyét.” „Szorgalmasan látogassuk útközben a templomokat.” Az utazás módjaira vonatkozó intelmek: „Nem kell túlzottan félni az út veszedelmeitôl.” „Nemcsak az oda-, hanem a visszautat is gondosan meg kell fontolni.” „A lónak éjjelnappal gondját kell viselni.” Számos tanács szól az étkezésrôl: „A fogadóban néha nem szánk íze szerint készült ételt is el kell viselnünk.” „Vendégségben apránként együk az ételt.” „A részegség kerülendô.” „Az itáliai vendéglôkben kerüljük a nyúlhúst.” Úgy tûnik, akkoriban is voltak renitens, kellô mûveltség híján lévô útrakelôk, késmárki tudós szerzônk több intelme erre enged következtetni: „Az útitársak parasztosságát és durvaságát olykor türelemmel viselni kell.” „Ne versengjünk egykönnyen az útitársakkal.” A szálláshelyeken való viselkedést is fontosnak tartja: „A fogadóban olyan beszélgetést kell folytatni, ami a gazdát és a többi vendéget szórakoztatja, a beszélôt pedig megkedvelteti.” „Kerüljük az üres hencegést.” „A hazugnak jó legyen a memóriája.” „Elôbb gyôzôdjünk meg a vendéglátó hûségérôl, s csak azután bízzuk rá pénzünket.” „A vendéglátó lányait vagy szolgálóit ne zaklassuk szemérmetlenül.” További tanácsok a veszélyektôl óvják az utazót, imígyen: „Ne menjünk vaktában veszélyes helyre.” „Ismeretlen és veszedelmes erdôbe ne merészkedjünk kísérô nélkül.” „Viharban ne káromkodjunk.” Arra hangsúlyosan igyekszik a szerzô felhívni a figyelmet, hogy a külsô látvány mögött az idegen ország közéletét, szervezettségét érdemes megismernie az utazónak. Szerinte „korántsem kielégítô az, ha valakit megkérdeznek, voltál-e ebben a városban, s ô így válaszol: Igen, voltam ott, van annak egy magas tornya, négy temploma s hét kapuja. Kevés ez, s így a költség hiábavaló volt. Mert ugyanígy meg kell vizsgálni azt, hogy az egyes helyeken hogy intézik a közügyeket. Hogyan lehet 7DISPUTA Fôtér
mindezt megismerni? Vajon ajándékozzáke a jogászokat, kapnak-e ezüstkelyhet stb., s úgy csavarják-e az ügyet, ahogyan akarják stb. Vajon vannak-e cipészek és pékek is a tanácsban?” Mint látható, az állami hivatalok szervezettségére, a korrupció lehetôségére, a közélet demokratizmusára irányuló kérdések ezek, s aligha vitatható, hogy élô igényt fejeznek ki Európa valódi arcának megismerésére. Aki Frölich Vezérfonalát áttanulmányozta, megfelelô módon megismerhette a kor utazási reguláit, felkészülhetett a nem csekély kockázatot jelentô és költséget igénylô vállalkozásra s a továbbiakban már csak rajta (és patrónusa bôkezûségén) múlott, hogy milyen mélységben ismerkedhetett meg Európa beutazott tájaival, mennyi ismerettel és tapasztalattal térhetett haza onnan. A gyalogosan útrakelô viator-ról életszerû leírást ad Comenius 1653-ban Sárospatakon készült jeles tankönyve, az Orbis pictus, amelyhez 1675-ben magyar szöveget is csatoltak. Eszerint: „Az úton-járó viszen (hordoz) a vállán tarisznyában (tüszôben) ami belé nem fért a zsebébe avagy táskájába; béfedettetik útiköpönyeggel; kezében tartja a botot (istápot, pálcát), melylyel támogassa magát; szüksége vagyon az útiköltségre (pénzre) s hûv s nyájas társra. A gyalogút kedvéért (az ösvény okáért) hanemha járt (törött) út lészen, el ne hagyja az ország útját. A félfelé való (tébolygó) utak és kettôs utak megcsalnak és félfelé visznek a járatlan (töretlen) helyekre; nem oly igen a kerülô (kerengô) utak és keresztutak. Tudakozzék azért az eleiben jövôktûl (akadóktúl), merre kellessék menni, és ôrizze magát a tolvajoktul (kóborlóktul, nyúzó-fosztóktul), valamint az úton, ekképpen a vendégfogadóban (szálláson is), ahol meghál.” A kor utazási alapszókincsét is bemutatják ezek a sorok, amelyek a bemutatáson kívül a gyalogosra leselkedô veszélyekre utalnak. A vízen való átkelés különösen sok nehézséget jelentett. Az útvonalat a hidak, pallók és gázlók helye szerint kellett meghatározni, máskor csónakokról kellett gondoskodni. Nem ritkán úszva keltek át a folyón, ehhez – Comenius leírása szerint – „kákábúl való köteléket” vagy „felfúvott ökörhólyagokat” használtak segédeszközül, egyesek viszont szabadon úsztak „kezeknek és láboknak hányatásával”, mások „megtanulták a vizet tapodni… ruhájokat a fejeken hordozván.” Kuriózumként viszont azt is hozzáteszi, hogy a búvár „úszhatik a víz alatt is, valamint az hal”. Fôúri utazások A tehetôsebb, fôként arisztokrata ifjak tanulmányútjainak szervezése természetesen egészen más dimenziókban történt. A 16 éves Zrínyi Miklós itáliai tanulmányútjának elôkészítésével például a király ma- 8DISPUTA Fôtér
Page 2 and 3: Küszöb Széplaky Gerda: Transzfer
Page 4 and 5: A legelsô utazás talán a szület
Page 6 and 7: elevenen tartsa, az utazási tapasz
Page 10 and 11: gát az esztergomi érseket, Pázm
Page 12 and 13: is volt, az második orsós. Amely
Page 14 and 15: - szemszögembôl - korlátoltabb s
Page 16 and 17: (maradjunk tehát) milyen hosszú e
Page 18 and 19: az utolsó kacskakezû parázna is
Page 20 and 21: kapott ajándékba, mert az útban
Page 22 and 23: mindenkinek és vége. Ennyi. Nem s
Page 24 and 25: szállásmentes közlekedés válik
Page 26 and 27: Napjaink közlekedésszervezése na
Page 28 and 29: hogy mivel és pontosan mikor érke
Page 30 and 31: endszer és a fénysor kiépítés
Page 32 and 33: A keletrôl érkezô vonatok végá
Page 34 and 35: kérte a térség szocialista orsz
Page 36 and 37: Ez a megközelítés egy szokatlan,
Page 38 and 39: Hogy ér véget DISPUTA Árkádok B
Page 40 and 41: Nem SZÍVEM vágya volt csak: egysz
Page 42 and 43: fegyveres erôkkel való találkoz
Page 44 and 45: folyóiratként Dél-Vietnamról sz
Page 46 and 47: mályába burkolózva - nem kell ta
Page 48 and 49: zás során keresztutak nyílnak, s
Page 50 and 51: kontextusba helyezhetem a már jól
Page 52 and 53: nem észreveszi, felfedezi az erede
Page 54 and 55: fenomenológusról szóló kritikai
Page 56 and 57: ték mûképzô szabályai” a kor
Page 58 and 59:
nikájából” következnek, de ez
Page 60 and 61:
azt kell megmutatnunk, hogy mink va
Page 62 and 63:
hanem arra tanítottak: „rajtad k
Page 64 and 65:
Érdeklôdéssel olvastam a Disputa
show all

1DISPUTATartalom

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?