Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
GUARNERIUS (Guarnieri az anyakönyvben), Andrea, <strong>Cremona</strong>, * 1626, = 1698.<br />
Apját Bartolommeo-nak hívták. A régi cemonai nemzetségből származó család címerében<br />
(arany, vörös és zöld) egy sas (az arany mezőben) és egy szarvas fej (a pirosban) látható.<br />
Vesd össze: Piccolelli, Giov. de: Genealogia degli Amati e dei Guarneri. Firenze 1886 (31.<br />
oldal).<br />
Andrea 1652. december 31.-én kötött házasságot Anna Maria Orcelli-vel (1695. jan.<br />
13.). A házasságból hét gyermek: 4 leány és 3 fiú származott. Közülük kettő - Pietro Giovanni<br />
és Giuseppe Giovanni Battista - ugyancsak hegedűépítő lett. Andrea (1641 körül) a nagy<br />
Nicola Amati egyik legjobb tanítványa volt, akinek műhelyében együtt dolgozott Antonio<br />
Stradivarival. Önálló mesterként egy ideig még megtartotta tanítómestere modelljét. Később<br />
megváltoztatta az f-nyílásokat és a csigát, és laposabb boltozatot választott. Lakkja nem mindig<br />
egyforma, de legtöbbször világos narancsszínű. A hébe-korba vastagon felhordott lakk<br />
híján van az átlátszóságnak. A különösen jól épített és kiváló hanggal rendelkező csellóit -<br />
mint a hegedűit - kétféle méretben készítette. Szolid munkáival nem érte el a tanítója finom<br />
kivitelezését. Számos esetben rossz faanyagot is feldolgozott. A műhelyéből kikerült munkák,<br />
anélkül, hogy elkészítésükben részt vett volna, a „Sub disciplina Andreae Guarnerij in eius<br />
affician sub titulo S. teresiae, <strong>Cremona</strong>e 16.” címkét viselték.<br />
Andreas Guarnerius fecit Cremone sub titulo<br />
Sanctae Teresiae 1673<br />
GUARNERI, Pietro (I) Giovanni, <strong>Cremona</strong> és Mantua, * 1655 Cremonában, = 1720.<br />
Andrea első fia. 1680-ig apjánál dolgozott, majd áttelepült Mantuába, de 1698-ban átmenetileg<br />
visszatért Cremonába. Az unokaöccsével való összetévesztésén alapult az a tévhit, hogy<br />
feltehetően ő is Amati tanítványa volt. Nyughatatlan lélek volt. 1677-ben házasodott össze<br />
Katharina Susagni-val. Jó adottságokkal rendelkező mester volt. Hegedűihez és csellóihoz a<br />
legjobb faanyagot használta. Munkái eltértek apja modelljétől. Az f-nyílások Nicola Amatira<br />
és Antonio Stradivarira emlékeztetnek. A boltozatok kevésbé emeltek. A szegletek Nicola<br />
Amati munkáira hasonlítanak.<br />
Pietro Guarnerius fecit<br />
<strong>Cremona</strong>e Anno 17 ..<br />
PETRUS GUARNERIUS CREMONENSIS FECIT<br />
MANTUAE SUB TIT. SANCTAE TERESIAE 1710.<br />
GUARNERI, Caterina, <strong>Cremona</strong>. Joseph del Gesu felesége; leánykori neve Roda<br />
vagy Rota. Tanult hegedűépítő volt, aki férjét a munkában is támogatta. Az olyan címkéjű<br />
hegedűk, amelyeket a mantuai mester feleségével - született Susagni de Catarinának is nevezték<br />
- hoztak kapcsolatba, korábban még fellelhetők voltak. Ezek a Guarneri del Gesú modelljét<br />
mutató hangszerek nem kevésbé vannak mesterien kidolgozva. A régi irodalom - még<br />
Lütgendorff korábbi kiadásában is - hírt adott a mesternőről. Az utolsó kimutatott darabot<br />
1934.-ben egy New-York-i hangszerkereskedésben adták el, amely akkor mindössze 1000 $al<br />
volt alacsonyabbra értékelve, mint egy Joseph munka. Mindkét hangszert egy időben kínálták<br />
eladásra.<br />
GUARNERI, Joseph (Giuseppe), „Josef fil. Andr.” nevezve, <strong>Cremona</strong> 1666-1739-ig.<br />
Andrea második fia és tanítványa, kitűnő művész volt. A teljes neve Giuseppe Giovanni<br />
Battista. Már Joseph első munkái (1695) is megmutatták, hogy saját utat választva, teljesen<br />
eltért az apja stílusától és felülmúlta annak színvonalát. A hangszer mellrészét keskenyebbre<br />
101