Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
vette, miáltal a középív elegánsabb kivágást kapott és a boltozat a széltől a közép felé hírtelen<br />
növekedett. Az f-nyílások metszése Nicola Amati és Andrea Amati vonalainak sajátos kombinációja,<br />
amely bizonyos mértékben visszatért Gasparo da Salo kicsúcsosodó formájához;<br />
továbbá valamivel mélyebbek és közelebb állnak a szegélyhez. Ezt a módszert később Carlo<br />
Bergonzi is követte. A legszebb lakk némelykor olyan vastagon volt felhordva, hogy helyenként<br />
feltorlódottnak tűnik. Hegedűket, althegedűket és ritkábban csellókat épített; az utóbbiakat<br />
csekélyebb gondossággal dolgozta ki. Minden hangszere meglehetősen nemes hangzású;<br />
értékük magas és majdnem olyan kiválóak, mint Giuseppe del Gesú nevű unokafivéréé (Erről<br />
közelebbit lásd: Albert Berr „Hegedűtörténetek” c. művében, Atlantis kiadó, Freiburg Br. 60.<br />
old.).<br />
102<br />
Joseph Guarnerius filius Andreae fecit<br />
<strong>Cremona</strong>e 1707.<br />
Joseph Guarnerius filius Andreae fecit<br />
<strong>Cremona</strong>e sub titulo S. Teresiae 1725<br />
(nyomtatott címke, a két utolsó évszám kézzel írott)<br />
GUARNERI, Giuseppe (Joseph), del Gesú-ként is, <strong>Cremona</strong>, 1698-1744. Joseph Fil.<br />
Andr. Guarneri fia. A ragadványnevet az I H S betűk miatt kapta, melyet, mint bollót a liliomos<br />
kereszt alatt a címke jobb oldalán helyezett el. Az euharisztikus betűk egyszerűbb és<br />
meggyőzőbb jelentése a jezsuita szellem magyarázata is lehetne: „In hoc signo (vinces)”, vagyis<br />
„Ezen jel alatt győzni fogsz!”. Loyolai Szent Ignác a jezsuita rend alapítója a sienézi<br />
Bernadino szerzetes triagrammját a társaság jelmondatává tette.<br />
Joseph Guarnerius fecit +<br />
<strong>Cremona</strong>e anno 1741 I H S<br />
A Hill-üzletház kutatómunkájának köszönhető, hogy egyértelműen szilárdan áll a<br />
születési dátuma. A címke, amelyben a nmester a pármai Gisalberti tanítványaként tünteti fel<br />
magát, René Vanne szerint (nagy művében a címkét is bemutatja) fiktiv lehet, mert a feltüntetett<br />
évszámok nyilvánvalóan anakronizmák. Ezt a<br />
Joseph Guarnerius fecit =<br />
<strong>Cremona</strong>e anno 17 J H S<br />
címkét Hill kétségbe volta, mert azt eddig csak Alard ismert hegedűjében tudta megállapítani.<br />
Ezt a címkefogalmazványt később még két további eredeti hegedűben is megtalálták, úgy<br />
hogy a mester autentikus fogalmazványaként ítélhető meg. Természetesen minden címke továbbra<br />
is a leginkább hitel érdemlő marad, amelynél az ae diftongus (kettőshangzás) helyett<br />
egy úgynevezett cedillés e-t alkalmaztak, tehát<br />
Joseph Guarnerius fecit =<br />
Cremone anno 17 J H S<br />
A hegedűirodalom nagy speciális publikációi figyelemre méltóan lemondanak a fenti<br />
címke reprodukálásáról, és megelégszenek a diftongus címke bemutatásával.<br />
Az anyagunkban bemutatott Guarnerius-címke gróf Cozio di Salabue tulajdona egy<br />
ismert gyűjtő és rajongó zászlaja alatt fellépő hangszerkereskedőtől származik, akiről Benzo<br />
Bacchetta a „Carteggio”-jában (Cordani kiadó Mailand) sok új anyagot hoz napvilágra. A