Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK

More documents

Recommendations

Info

A második korszakot egy teltebb boltozat jellemzi. Az intarzia iránti szeretetét egy életen át megtartotta. Az f-nyílások valamelyest vesztettek merevségükből, a felső és az alsó pontok nagysága azonos. Egy halvány vörösbarna árnyalatú világosabb lakkszín lépett fel. A boltozat a szélek közelében emelkedik. A harmadik korszak a legbecsesebb. Hű maradt a modelljéhez, de előnyben részesítette a tükrös fenéklapot. Olyan tüzű, szép lakkot használt, amely semmivel sem maradt el a cremonaitól. Palettáját a sugárzó sárgáig gazdagította. A mindig évszám nélküli címkét jobban a fenéklap közepére helyezte. A csiga erőteljes és zömök. A negyedik csavarodás a későbbi másolók, vidám kézművesek találmánya, akik úgy vélték, hogy a dupla intarziát egy duplán csavarodó csigavonallal kell teljessé tenni. Maggini a harmadik csavarodást teljesnek vette és - mindenekelőtt az első két korszakban - megelégedett a két és fél csavarodással. A csiga nem a gótika ornamentikáját követi, számára az stílusidegen volt. Maggini hegedűi lényegében még a gótikus stílusérzékből alakultak ki. A csiga helyett a faszobrok iránti vonzódása a (Gaspar Bertolotti alatti) bresciai iskola első idejéből szolgál magyarázattal. Maggini hangszerei hangzásra már olyan optimumot mutatnak, melyet Cremonában sem igen múlták felül. A bresciai iskolát még 1700 után is hosszú ideig vezetőként fogadták el az akkori idők virtuózai. Maggini hegedűi a művészkörökben Bériot francia virtuóz vője közvetítésével váltak ismertté. Játszhatósága azonban a nagy mérete miatt kissé korlátozott volt. A mester jól karbantartott hangszerei még ma is igen értékesek és teljesítik a koncerthasználat minden igényét. Egyike a Magginival kapcsolatos meséknek, hogy hegedűi elöregedtek. Bár vannak olyan állítások, hogy az effajta öreg hegedűk kevésbé örvendenek olyan karbantartottságnak, hogy céljaikra megfeleljen. Magginit - különösen Angliában - szívesen és sikeresen másolták. 26) 108 Gio: Paolo Maggini, in Brescia 16-- MAGINI, Pietro Santo, Brescia, 1630-1680. Az előbbivel nem volt rokonságban, azonban annak a stílusában dolgozott. Híres volt a lakkozása. Pietro San Maggini Bresciae 1641 MAVOLTI, Pietro Antonio, Firenze, 1700-1733. Gabriell munkáihoz hasonló, kis, jól megépített modelljét legtöbbször kevés gondossággal készített. Petrus Antonius Malvolti Florent. fecit Anno 1709 MANTEGAZZA, Pietro Giovanni, Mailand, 1750-1790. Ő volt a leghíresebb a családból. Jó hangszerek, különösen a hegedűk. A Nikolaus Amati-modellt, de nagyobb csigával másolta. Szép faanyagot használt, amely a gyantában túl gazdag lakktól olykor majdnem feketévé vált. A legtöbbször egyedi modellt a különösen hosszúra nyúló ív jellemzi. Ezáltal a felső- és az alsórészen lerövidült részarányok az egésznek sajátos külsőt adnak. Kiváló átlátszó, igen szép lakkozás jellemzi. A fát szívesen vette vastagra. A hegedűkereskedő kortársai különösen, mint másolót dicsérték. Más hasonló névviselők is dolgoztak Mailandban, azonban Pietro Giovannit nem érték utol.
Pietro Giovanni e fratelli Mantegazza nella Contrada di Santa Margharita in Milano al segno dell'Angelo. 1756 sic. Petrus Jo. Fratesq. Mantegatia Mediolani in Via S. Margarita anno1780 Petrus Joanes Mantegatia fecit Mediolani in Via S. Margaritae 1786 MARCONCINI, Luigi (Aloiso), Bologna, Ferrara, 1760-1791. Omobono Stradivari tanítványa volt. Kitűnőek a hegedűi de még inkább a mélyhegedűi. Aloysius Marconcini Ferrariensi de Ferraraanno 1770 Luigi Marconciniin Ferrara Luigi MarconciniF. Bologna. MARCONCINI, Giuseppe, Ferrara, * 1774 körül, = 1841. Az előbbi mester fia. Storioni tanítványa volt, akit buzgón követett. Jó vöröses lakk. Gaetano nevű testvére (1830) jelentéktelen mester volt. MARIANI, Antonio, Pesaro, 1636-1694. Giov. Paolo Maggini utánzója volt. Hangszereit - amelyek részint középszerűek, részint kiválóak (különösen a csellói) – gyakran, mint Gasparo da Salo készítményeit adták el. Nevével sok esetben történt visszaélés. Pompás lakk. A csak kevésbé ismert mester egyik hegedűje - amely hosszú ideig Ole Bull birtokában volt és Gasparo da Saló mestermunkájának vélték - nagy port vert fel. Még Benevenuto Cellini-t is megpróbálták a hegedűfej alkotójaként kikiáltani. (Vö. Berr: „Hegedűtörténetek”, c. művével. Atlantis kiadó, Freiburg). Antonio Mariani fecit anno 1694 Antonio de Marianisfecit Pesaroanno 1680 MELONI, Antonio, Mailand, 1690-1694. Amati legjobb utánzója volt. Gondosan megmunkált hegedűk, szép sárga lakk, szép hang. Antonius Meloni Mediolani fecit A. D. 1690. MEZZADRI, Alessandro, Ferrara, 1690-1732. Nagyon alacsonyra értékelt mesternek tartják. Amati, de mindenekelőtt Joseph fil. Andr. Guarneri stílusában dolgozott. Hangszerein az f-nyílások kissé szűkek és a felső pontok kisebbek. Egyébként a cremonaiak kortársa és elsőrangú másolója volt, akik mögött alig maradt el a munka gondos kivitelezésében. A tetőt rendszerint valamelyest szélesebbre vette. A leginkább sárga vagy vörös, néha világosbarna lakkja kitűnő. Számos keze munkája ismertebb mesterek nevek alatt futott. 109
Page 1:
Friedrich Niederheitmann - Albert B
Page 5 and 6:
Friedrich Niederheitmann - Albert B
Page 7:
TARTALOMJEGYZÉK Előszók 9 1. A h
Page 10 and 11:
10 ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ A
Page 12 and 13:
Berlin, 1909. január 16. 12 A negy
Page 14 and 15:
14 ELŐSZÓ A NYOLCADIK KIADÁSHOZ
Page 16 and 17:
A hegedűcímkézés hevesen vitato
Page 19 and 20:
1 A HEGEDŰ KIALAKULÁSA CREMONA -
Page 21 and 22:
Ha szemügyre vesszük a hegedű k
Page 23 and 24:
2 ITÁLIA HEGEDŰISKOLÁI Eredetile
Page 25 and 26:
közé soroljuk Storioni-t, akinek
Page 27:
Hol tartana még a hegedűépítő-
Page 30 and 31:
dűépítő közül egyáltalán l
Page 32 and 33:
mester nevére való hivatkozással
Page 34 and 35:
a mester pontos születési dátum
Page 36 and 37:
nül Absamból, a királyi udvarnak
Page 38 and 39:
A harmadik, vagyis az utolsó kateg
Page 40 and 41:
azzal a céllal hajhássza, hogy a
Page 42 and 43:
méghozzá nem a „többé-kevésb
Page 44 and 45:
Az N H SZ (Német Hangszerkészít
Page 46 and 47:
hangzókészüléket, mint egy bizo
Page 48 and 49:
A harcot mindkét oldalon hősiesen
Page 50 and 51:
lyoz meg bennünket abban, hogy egy
Page 52 and 53:
zalékát stb. levonnák. A hiányo
Page 54 and 55:
címkével ellátva nem ennek a mes
Page 56 and 57:
Kívánatos, hogy a tanító-írók
Page 58 and 59: Számomra csak az a kérdés fontos
Page 61 and 62: 5 KIS- ÉS NÉVTELEN MESTEREK Az an
Page 63 and 64: dányszámban, kényelmes módon eg
Page 65 and 66: 6 A CREMONAI HEGEDŰJEGYZÉK. Nem a
Page 67 and 68: hogy miért mondott le egy utalásr
Page 69 and 70: ele kell nyugodnunk. Nem tehetünk
Page 71 and 72: kitéve a beporosodásnak, amely sz
Page 73: 2.) Benzoé, gummi juniperi és gum
Page 76 and 77: Josephus filius Matth.:Albani, me f
Page 78 and 79: tikai hatásokat illetően, régi v
Page 80 and 81: BARHOFER, Michael, Neapel, 1680 tá
Page 82 and 83: 82 Anno 1737. Carlo Bergonzi fece i
Page 84 and 85: 84 Gio. Maria del Bussetto fece in
Page 86 and 87: CATENARI (Gattinari), Francesco (Gi
Page 88 and 89: 88 Granadensem Josephum Contreras a
Page 90 and 91: fia (* 1875) 1898-tól üzletrész-
Page 92 and 93: 92 Li Fratelli Fiori fecero'on Mode
Page 94 and 95: GAGLIANO, Gennaro, Nápoly, * 1700
Page 96 and 97: 96 Domenico Geroni Ostiano fecit An
Page 98 and 99: 98 Giovan Grancino Di Cremona 1682
Page 100 and 101: galambformájú ponttal készített
Page 102 and 103: vette, miáltal a középív elegá
Page 104 and 105: két fiát is beleértve) háromszo
Page 106 and 107: 106 Pietro Antonio figlio di Carlo
Page 110 and 111: MEZZADRI, Francesco, Mailand, 1700-
Page 112 and 113: zott, akit időnként szinte szolga
Page 114 and 115: arnásvörös lakkozással készít
Page 116 and 117: SALÓ, Gasparo da, tulajdonképpen
Page 118 and 119: SOLIANI, Angelo, Modena, 1752-1810.
Page 120 and 121: 120 Laurentius Storioni Fecit Cremo
Page 122 and 123: datossággal mindig úgy épített,
Page 124 and 125: két fiú igen jelentős közreműk
Page 126 and 127: TESTORE, Paolo Antonio, Mailand, *
Page 128 and 129: TONONI, Carlo (Antonio), Velence, 1
Page 130 and 131: el vagy a kereskedelemben hozták d
Page 132 and 133: 132 A Stradivarius-hangszerek jegyz
Page 134 and 135: Tourte után sorrendben John Kew Do
Page 136 and 137: váljon. 136 10 K É P E I N K Ném
Page 138 and 139: 138 I. TÁBLA T Á B L Á K Frances
Page 140 and 141: 140 III. TÁBLA Címkék Cozio gró
Page 142 and 143: 142 V. TÁBLA Camillus Camilli, Man
Page 144 and 145: 144 VI. TÁBLA J. B. Certuri, Cremo
Page 146 and 147: 146 VII. TÁBLA Michele Deconetti,
Page 148 and 149: 148 VIII. TÁBLA Nikolaus Gagliano,
Page 150 and 151: 150 IX. TÁBLA Antonio Gragnati, Li
Page 152 and 153: 152 X. TÁBLA Giuseppe Guadagnini,
Page 154 and 155: 154 XI. TÁBLA Francesco Pressenda,
Page 156 and 157: 156 XII. TÁBLA Gagliano Ruger dett
Page 158 and 159:
158 XIII. TÁBLA Spiritus Sorsano,
Page 160 and 161:
160 XIV. TÁBLA Gio. Paolo Maggini,
Page 162 and 163:
162 V É G J E G Y Z E T +) Korább
Page 164 and 165:
Ruggieri, Ruggir, Rogier vagy esetl
Page 166 and 167:
tudnám, hogy keresés közben nagy
show all

Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?