Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK

More documents

Recommendations

Info

Tourte után sorrendben John Kew Dodd (* 1752, 1839) Londonban működő angol vonókészítő következik. Tanítványok és segédek nélkül dolgozott. Senkinek nem árulta el a fa hasításának titkát; még a művészi tudásának átadásáért felajánlott 25.000 Frank tanulópénzt is visszautasította. Egyenértékű vonókészítőkként név szerint az alábbiak követték: Jacques (* 760, = 1832) és Joseph René (* 1812, = 1874); Lafleur és fia Párizs; Francois Lupot II. Párizs (* 1774, = 1837); Pageto (Pajeto), Mirecourt (* 1791, = 1849), aki mintegy 8000 tucat vonót készített. J. B. Vuillaume, Párizs (* 1798, = 1875) többek között feltalálta az üreges acélvonót, amelyből 5000 fölötti példányt készített. Röviddel halála előtt pedig egy vonóvágó gépet konstruált. Eury, Párizs (1810-1830); Dominique Peccate (* 1810, = 1874) és Charles Peccate, az előbbi unokaöccse (* 1850) Párizs; William Duff (* 1810, = 1882) Dunkeld. A Gand testvérek (Gand és Bernardel Fres), Párizs. Claude Augustin Miremont (* 1827, = 1887), New-York és Párizs, valamint Charles Clauder Husson (* 1847) tartóztak a 19. század legjobb párizsi vonókészítő mesterek közé; Jean Baptista Paquote, Párizs. Sem Antonio Vidal, sem George Hart, de még S. A. Forster sem említette meg a „német Tourte”, Ludwig Christ. Aug. Bausch-ot (* 1805, = 1871), Lipcse, valamint Christian Süss-t (1829-1900) Markneukirchenből, akik sem hírnevet, sem vagyont nem szereztek a vonókészítésből. Ezen kívül Franz Albert (* 1826, = 1895) nürnbergi mellett Markneukirchenben, mint Vogtland egyik legjobb vonókészítője volt. Híres volt Georg Friedrich Schwartz (* 1785, = 1849), Strassburg; Joh. Bapt. Reiter (* 1834, = 1899), Mittenwald, jó vonókat készített. Franz Johann Glass (* 1847), Lipcse, újfajta hegedűkulcs és önmegfeszítéssel működő vonó feltalálója. Ernst Glá'sel (* 1849), Markneukirchen, kitalált egy vonót az „önfelszőrözéshez”. Alfred Joseph Lamy (* 1850), Párizs, a legnagyobb tökéletességre tett szert; Schramm (* 1805, = 1855), Gotha (egy vonójáért egy Dukátot fizettek); Nikolaus Rittel, Szentpétervár. Herm. Rich. Pfetzscner (* 1857, =1921), Markneukirchen. August Rau (*1866), Markneukirchen, vonóit nagyra értékelték és ma is egyenlők a legjobb francia vonókkal; igen nagyra becsültek még Hermann Thomä, Schönberg i. S. (* 1861), Magdeburg; Colonna, Párizs, feltalált egy mechanikus vonót a vonós hangszerekhez- A berlini Hermann Berkowski 1926 májusában mutatta be az általa feltalált polifonvonót. Hans Diestel hegedűművész - vonóügyekben szakember - a „Das Orchester” c. folyóiratban (146. oldal) az alábbit írta róla: „Ahogy a polifon vonó név is jelzi, a feltaláló az új vonójával célul tűzte ki a vonós hangszeren egy akkordjáték lehetővé tételét. A találmányt egy félkörívben (kengyel) lévő mechanizmussal látta el, amely játék közben is lehetővé teszi a lazítást és újrafeszítést. A Tourte-vonó előnyeit egyesítette a félkörív-vonóéval. A félkörívvonó előnye, hogy a vonószőrt könnyedén három-négy húrra lehet ráfektetni, ezáltal valóban három vagy négyszólamú játékot lehet produkálni. A lapos Tourte-vonó kevésbé az akkordjátékot, inkább a szólamvezetés számtalan árnyalatának legfinomabb lépcsőzetes eloszlásában kiteljesedett lehetőségét tudja tekintetbe venni. A vonó történeti fejlődését érintő rövid beszámoló után elmondhatjuk, hogy az akkordjáték művészete - az új mechanizmust magyarázat nélkül hagyva - feledésbe merült. Berkowski úr kiválasztott kompozíciók egész sorának a visszaadásával kereste a bizonyítékot a polifonvonó felhasználhatóságára. Hallottam egy kitűnő zenésztől és virtuóztól Joh. Seb. Bach III. szonátáját C-durban és a II. tételt d-mollban szólóhegedűre. Azt kell mondanom, hogy az akkordok első megjelenése az új hangmódban nagyon varázslatos volt és mély hatást gyakorolt rám. Ez a hatás azonban igen hamar ellanyhult. A magyarázatot abban kell keresni, hogy az újfajta vonóval inkább csak négyszólamú akkordokat, de szabályos és sokoldalú szólamvezetéssel négyszólamú tételt már nem lehet játszani. Ha a benyomásunkat, valamint a hangszer természetét szembeállítjuk a történelmi fejlődésével, akkor arra a meggyőződésre juthatunk, hogy a történelem helyes útra lépett. Igen 134
helyesen felismerték, hogy a többszólamú tételeknek – hát még a hegedűn egy élő szólamvezetésnek - rendkívül szűkre szabott határai vannak. Továbbá felismerték a hegedűnek - mint vezető melódia- és koloratúr hangszernek - a kiemelkedő jelentőségét is. A vonó fejlődése a félkörívtől a Tourte-vonóig ezért nem jelent mást, mint annak a törekvésnek a megvalósítását, hogy egy vonó a legjobb tulajdonságokkal rendelkező mozgékonyságot és árnyékoló képességet (húrátmenetek, erősségfokozatok, détaché, martelé, spiccato stb.) szerezzen. Az akkordjáték feledésbe merült, ennél fogva úgy tűnik, mintha egy eltérő nézet lenne, hiszen a hangszer más irányba mozgó előnyeit elismerték és érvényesítették. A félkörvonó nem rendelkezett a síkvonó kiemelkedő tulajdonságaival. Berkowski úr is elismerte, hogy a félkörvonójához az új mechanizmus ellenére az ugróhúzás és a mozgékonyság vonatkozásában bizonyos nehézségek párosultak. Mellékesen megjegyezve az alkalmazhatóságon túl még szokatlan kinézete is volt. Minden körülményt fontolóra véve a polifon vonó általános bevezetésére semmi kedvező prognózis nem adható. Ezzel szemben egyedi darabok különös varázslathoz segíthetnek." 135
Page 1:
Friedrich Niederheitmann - Albert B
Page 5 and 6:
Friedrich Niederheitmann - Albert B
Page 7:
TARTALOMJEGYZÉK Előszók 9 1. A h
Page 10 and 11:
10 ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ A
Page 12 and 13:
Berlin, 1909. január 16. 12 A negy
Page 14 and 15:
14 ELŐSZÓ A NYOLCADIK KIADÁSHOZ
Page 16 and 17:
A hegedűcímkézés hevesen vitato
Page 19 and 20:
1 A HEGEDŰ KIALAKULÁSA CREMONA -
Page 21 and 22:
Ha szemügyre vesszük a hegedű k
Page 23 and 24:
2 ITÁLIA HEGEDŰISKOLÁI Eredetile
Page 25 and 26:
közé soroljuk Storioni-t, akinek
Page 27:
Hol tartana még a hegedűépítő-
Page 30 and 31:
dűépítő közül egyáltalán l
Page 32 and 33:
mester nevére való hivatkozással
Page 34 and 35:
a mester pontos születési dátum
Page 36 and 37:
nül Absamból, a királyi udvarnak
Page 38 and 39:
A harmadik, vagyis az utolsó kateg
Page 40 and 41:
azzal a céllal hajhássza, hogy a
Page 42 and 43:
méghozzá nem a „többé-kevésb
Page 44 and 45:
Az N H SZ (Német Hangszerkészít
Page 46 and 47:
hangzókészüléket, mint egy bizo
Page 48 and 49:
A harcot mindkét oldalon hősiesen
Page 50 and 51:
lyoz meg bennünket abban, hogy egy
Page 52 and 53:
zalékát stb. levonnák. A hiányo
Page 54 and 55:
címkével ellátva nem ennek a mes
Page 56 and 57:
Kívánatos, hogy a tanító-írók
Page 58 and 59:
Számomra csak az a kérdés fontos
Page 61 and 62:
5 KIS- ÉS NÉVTELEN MESTEREK Az an
Page 63 and 64:
dányszámban, kényelmes módon eg
Page 65 and 66:
6 A CREMONAI HEGEDŰJEGYZÉK. Nem a
Page 67 and 68:
hogy miért mondott le egy utalásr
Page 69 and 70:
ele kell nyugodnunk. Nem tehetünk
Page 71 and 72:
kitéve a beporosodásnak, amely sz
Page 73:
2.) Benzoé, gummi juniperi és gum
Page 76 and 77:
Josephus filius Matth.:Albani, me f
Page 78 and 79:
tikai hatásokat illetően, régi v
Page 80 and 81:
BARHOFER, Michael, Neapel, 1680 tá
Page 82 and 83:
82 Anno 1737. Carlo Bergonzi fece i
Page 84 and 85: 84 Gio. Maria del Bussetto fece in
Page 86 and 87: CATENARI (Gattinari), Francesco (Gi
Page 88 and 89: 88 Granadensem Josephum Contreras a
Page 90 and 91: fia (* 1875) 1898-tól üzletrész-
Page 92 and 93: 92 Li Fratelli Fiori fecero'on Mode
Page 94 and 95: GAGLIANO, Gennaro, Nápoly, * 1700
Page 96 and 97: 96 Domenico Geroni Ostiano fecit An
Page 98 and 99: 98 Giovan Grancino Di Cremona 1682
Page 100 and 101: galambformájú ponttal készített
Page 102 and 103: vette, miáltal a középív elegá
Page 104 and 105: két fiát is beleértve) háromszo
Page 106 and 107: 106 Pietro Antonio figlio di Carlo
Page 108 and 109: A második korszakot egy teltebb bo
Page 110 and 111: MEZZADRI, Francesco, Mailand, 1700-
Page 112 and 113: zott, akit időnként szinte szolga
Page 114 and 115: arnásvörös lakkozással készít
Page 116 and 117: SALÓ, Gasparo da, tulajdonképpen
Page 118 and 119: SOLIANI, Angelo, Modena, 1752-1810.
Page 120 and 121: 120 Laurentius Storioni Fecit Cremo
Page 122 and 123: datossággal mindig úgy épített,
Page 124 and 125: két fiú igen jelentős közreműk
Page 126 and 127: TESTORE, Paolo Antonio, Mailand, *
Page 128 and 129: TONONI, Carlo (Antonio), Velence, 1
Page 130 and 131: el vagy a kereskedelemben hozták d
Page 132 and 133: 132 A Stradivarius-hangszerek jegyz
Page 136 and 137: váljon. 136 10 K É P E I N K Ném
Page 138 and 139: 138 I. TÁBLA T Á B L Á K Frances
Page 140 and 141: 140 III. TÁBLA Címkék Cozio gró
Page 142 and 143: 142 V. TÁBLA Camillus Camilli, Man
Page 144 and 145: 144 VI. TÁBLA J. B. Certuri, Cremo
Page 146 and 147: 146 VII. TÁBLA Michele Deconetti,
Page 148 and 149: 148 VIII. TÁBLA Nikolaus Gagliano,
Page 150 and 151: 150 IX. TÁBLA Antonio Gragnati, Li
Page 152 and 153: 152 X. TÁBLA Giuseppe Guadagnini,
Page 154 and 155: 154 XI. TÁBLA Francesco Pressenda,
Page 156 and 157: 156 XII. TÁBLA Gagliano Ruger dett
Page 158 and 159: 158 XIII. TÁBLA Spiritus Sorsano,
Page 160 and 161: 160 XIV. TÁBLA Gio. Paolo Maggini,
Page 162 and 163: 162 V É G J E G Y Z E T +) Korább
Page 164 and 165: Ruggieri, Ruggir, Rogier vagy esetl
Page 166 and 167: tudnám, hogy keresés közben nagy
show all

Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?