Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Cremona, a hegedűépítés bölcsője - MEK
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Altmann a régi kiadás 9. oldalán a XIX. és a XX. század szakirodalmáról közöl egy<br />
könyvjegyzéket. A lista értéke kétségbe vonható. Kétségtelen, hogy ezzel csak akadémikus<br />
érdeklődésre számíthat, mivel az abban megnevezett könyvek szinte egyáltalán nem kaphatók<br />
a kereskedelemben. Mindez csupán felbosszantaná a tisztelt olvasót, aki sebesre írhatná az<br />
ujját, hogy a kiadóknál valamit elcsíphessen belőlük, amire természetesen igen kevés esélye<br />
lenne.<br />
Az egyébként ügyetlenül szerkesztett könyvlistának is csak akkor lenne értelme, ha<br />
abban a szerző vagy a könyvcím – legjobb, ha mind a kettő - betűrendi felsorolásban szerepelne.<br />
Altmann a listát időrendi sorrendben, tehát a megjelenés dátuma szerint szerkesztette.<br />
Ez egy szakirodalmi könyvtáros számára esetleg probléma mentes dolog lenne, egy laikusnak<br />
viszont - aki csak tájékozódás végett keres egyes műveket, vagy szerzőket - lehetetlen elrendezést<br />
jelenthetne. A listának tehát csak akkor lenne értelme, ha a felsorolt könyvek valóban<br />
beszerezhetők lennének. Ezek a munkák a már meglévőkhöz nem több mint útbaigazító műnek,<br />
kiegészítő irodalomnak számítanak. Ha mégis átvenném, akkor azt bibliofil finomságú<br />
regiszterként venném fel. A majdnem elérhetetlen vagy tetemes költséget okozó könyvritkaságok<br />
az antikváriumokban időnként napjainkban borsos áron kerülnek eladásra.<br />
Az önálló és időszakos folyóiratok kivételt képeznek, közülük egynéhány még ma is<br />
egzisztál. Az olvasótól nem szabad e publikációkat megvonni. A még létező csekély kiadványt<br />
szabadjon felsorolnom:<br />
„A ZENESZERSZÁMOK”, Erwin Bochinszky és H. K. Herzog szerkesztők, kiadó<br />
és szerkesztőség Frankfurt a. M., Mierendorf u.21. Havi folyóirat.<br />
„HANGSZERÉPÍTÉSI FOLYÓIRAT”, kiadja dr. H. Matzke professzor, F. Schmidt<br />
kiadó, Siegburg/Rhld., Kaiserstrasse 99. Havi folyóirat.<br />
„THE STRAD”, a monthly Journal for Professionals and Amateurs of all Stringed<br />
Instruments played with the Bow. Editor: The Strad, 2 Duncan Terrace, London N.1.<br />
„VIOLINS AND VIOLINISTS”, Ernest N. Doring, Gründer; R.A . Olson, Editor and<br />
Publisher, Max Möller, Contributing Editor, Gladys M. Bell, Assistent Editor. Verlag Villiam<br />
Lewis and Sohn, Chichago 3 (III), 30 East Adamstreet (USA) Eredetileg havi folyóiratnak<br />
szánták, de eleinte csak kéthavonta jelent meg, és - mint ahogy a korábbi kiadású angol „THE<br />
STRAD” - minden számában közölt érdekességeket a régi mesterhegedűkről.<br />
Otto Möckelnek harminc évvel ezelőtt a „A HEGEDŰ (és rokonhangszerek)” c. kiadványa<br />
a hegedű szerelmeseinek egyik legkedveltebb folyóirata volt. Sajnos anyaghiány<br />
miatt két év után, még az alapító életében megszűnt. Ennek a havi publikációnak célja lett<br />
volna - ahogy ma ugyancsak szükségesnek látszik -, hogy a hegedűvel kapcsolatos témát mindinkább<br />
a szellemi érdeklődés középpontjába emelje.<br />
Az utolsó kiadványból, a Stradivari-műről szóló összeállítást (160. oldal) valaki eltüntette.<br />
Abban az időben, az előkészítésben magam is közreműködtem, de talán aligha jöhetek<br />
gyanúba a kiemelés meggondolatlan végrehajtása miatt.<br />
A „How many Strads?” doringi megjelenése óta (William Lewis és fia kiadó,<br />
Chichagó 3 /III/, a fogyatékosságok minden jegyével ellátva, alapjában véve léteznek kissé<br />
meghökkentő listák. A Doring-listájában közzétett anyag statisztikailag jelentős és tanulságos,<br />
amelyből némelyik J. B. Guadagnini műveivel is foglalkozik.<br />
Itália iskoláinak stílusbeli mozzanatai mentek tönkre, ezért sürgősen igénylik a helyesbítést.<br />
Róma ragyogó iskolája - amelyet eddig a kevésbé jelentős firenzei iskolához soroltak,<br />
vagy annak rendeltek alá - most ismét eredeti állapotának örvendhet, amire valóban<br />
rászolgált.<br />
Az itáliai lakkozásról szóló fejezet, valamint a régi receptekről és az alapozás kérdéséről<br />
szóló értekezés változatlan maradt.<br />
15