AREOPOLISZ - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

körül készült katonai térképen a Korond-vize már mai folyásához hasonlóan van ábrázolva. 6 A
térképhez tartozó leírás nem közöl semmiféle olyan adatot, amely arra utalna, hogy ez az
esemény a közelmúltban történt volna. A XVIII. századból még három forrásunk van (Fichtel,
Fridvalszky, Benkő József). Ezek egyike sem beszél ilyen jellegű eseményről. Mindez azért
fontos, mert elképzelhető, hogy a Sószoros kialakulása a történelmi időkben játszódott le,
aminek nagyon fontos következményei lehettek. Egyrészt elpusztulhattak a korábbi sóbányászat
emlékei. Másrészt pedig ez azt is jelenti, hogy a ma látható sósziklák nem mindig léteztek
mai formájukban, az itteni felszíni sókibúvások nem mindig voltak annyira látványosak, mint
manapság. Ez utóbbit azért kell hangsúlyozni, mert a sóvidéki sóbányászat történetében már a
korai időkre vonatkozó nagyfokú kitermelés tézisét éppen arra a tényre szokták alapozni, hogy
itt már a felszínen rengeteg só van, amit igen könnyű bányászni. Geológiai rétegvizsgálatok
illetve új írott források remélhetőleg a jövőben tisztázni fogják a Sószoros kialakulásának
pontosabb idejét.
Írott források hiányában, a kutatásnak mindenekelőtt a helyi, terepi megfigyeléseken kell
alapulnia, amikor az elődeink által felhalmozott hagyományok felülvizsgálatát, illetve a
probléma tudományos eszközökkel való megközelítését tűztük ki célul. Az egykori emberi
tevékenységnek a természetben látható nyomai maradtak, hacsak a természetalakító tényezők
nem változtatták azt felismerhetetlenné. Ebben az esetben fontos hangsúlyozni azokat a jelenleg
is ható felszínalakító tényezőket, amelyek hatása éppen az egykori sókitermelés, sóbányászat
környékén (volt) a legerőteljesebb. A szovátai sóstavak környékének átalakításában,
illetve az egyes tavaknak (pl. a Mogyorósi-tó, amely hihetőleg a nyárádmagyarósiak
sókitermelő helye volt) a keletkezésében az emberi tevékenység is közrejátssz(hat)ott. Felül
kell vizsgálni viszont azt a szemléletet, amely a karsztos helyeken képződő töbrökben, dolinákban
kivétel nélkül a sóbányászat nyomait látja. A Korondpataka által kialakított Sószurdok
létrejöttében a természetföldrajzi tényezőkön kívül szintén közrejátszhatott az emberi tevékenység,
vagyis a sóbányászat. Tehát nem tudjuk, mi az, ami elpusztult, a negatív bizonyítékok
nem jelentik mindenképpen azt, hogy ami ma már nem látható, az nem is létezett soha.
Ennélfogva egyes kérdésekben óvatosan kell fogalmaznunk. Viszont voltak olyan emberi
beavatkozások (pl. római kori sóbányászat), amelyek, mint alább részletesen szó lesz róla, nem
pusztulhattak el teljesen, mivel a sósziklákon kívül nagyobb területen fejtették ki a hatásukat,
aminek nyoma kellett maradjon, és ezt módunkban is áll megvizsgálni.
1. A sóvidéki sókitermelésre utaló adatok
a magyar államalapítást megelőző időkből
A. Őskori, bronzkori leletek
A Sóvidék őskori településtörténetét ma még alig ismerjük. Földrajzi fekvése és a klimatikus
viszonyok nem mindig kínáltak kedvező adottságokat a megtelepedésre. Az a népesség, amely
az őskorban megszállta a környéket elsősorban nem földművelő lakosság volt. Feltételezhető,
hogy a Sóvidéken megtelepedő őskori kultúrák népessége az állattenyésztésen kívül élt a
természet adta lehetőséggel és saját szükségletére sót termelt ki.
A dolgozatnak nem célja az elmúlt másfélszáz év alatt a Sóvidék területéről előkerült szórványos
őskori leleteket 7
bemutatni, felsorolni; e helyütt csak a sóbányászattal kapcsolatba
hozható régészeti megfigyelésekre összpontosítok. Több éves terepbejárási kutatásaim
eredményeit az alábbiakban foglalhatom össze:
104