AREOPOLISZ - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

Anélkül, hogy túl messzire rugaszkodnánk a források által sugallt képtől, és közvetlen
összefüggéseket keresnénk a népszaporulat, a lakóházépítés üteme és a kávéházak elterjedése
között szembetűnő ez utóbbi kategória gyarapodása, ami elsősorban egy újfajta, polgári igény
elterjedésének tulajdonítható.
2 sz. táblázat
Lakosság Szaporulat Lakóházak Szaporulat Kávéházak Szaporulat
1890 1910 1890 1910 1889 1913
35. 855 60.808 60,2 % 3.424 6.283 83,4% 6 16 166,6%
Összehasonlításként érdemes rátekintenünk Budapest és öt erdélyi nagyváros 1913-évi
állapotára:
3 sz. táblázat
Város lakosság* kávéház szálloda + kh. össz.
Budapest 880.371 317 31 348
Temesvár 72.555 11 7 18
Nagyvárad 64.169 14 6 20
Arad 63.166 14 4 18
Kolozsvár 60.808 11 6 17
* 1910-es adat
A Világháború kitörésének évében már 10 „szállodai” és 17 tulajdonképpeni kávéház állott a
kolozsváriak rendelkezésére szabadidejük, vagy éppen elfoglaltságuk helyszínéül szolgálva.
Nyugodt szemlélődés, heves politizálások, nyílt és titkos üzletkötések, szerencsejátékok,
kulturális rendezvények otthona, és még hosszasan sorolhatnánk a korabeli kávéház megannyi
funkcióját. Egyaránt tartották a polgári életforma szerves részének, valamint a társadalmi
romlás egyik tényezőjének - de mindenképpen az utolsók közé tartozott, melyről lemondott
volna a hátország lakója. Egy művelődéstörténeti tanulmánygyűjtemény ugyan a fővárosi
kávéházak történetéről rajzol átfogó képet, de a szerző következő megállapítása Kolozsvárra is
érvényes: „A Kávéház, mint a Város társadalmi életének legvárosiasabb kifejezőhelye és
fokmérőhelye, a Világháború minden jelenségére úgy válaszolt, mint a Város idegzetének
középpontja.” 15
1914 nyarán a hadiállapot elrendelését követően, az első néhány hónapban a kávéházak
forgalma jelentősen megnövekedett. A kifüggesztett harctéri jelentéseket naponta cserélték,
zászlócskás térképek lógtak a falakon, hatalmas viták és fogadások színhelye volt. Az elképzelt
rövid, győztes háború, melyet a katonák és az itthoniak egyaránt hősként élnek át hamarosan
hiú ábrándnak bizonyult. A határtalan lelkesedés fokozatosan kiment divatból, a patrióta
hevület megrekedt a hírlapi vezércikkek szintjén. Egyre inkább teret nyert a háborús életforma,
azonban a frontvonalaktól való távolság, az onnan folyamatosan érkező megnyugtató hírek az
általános háborús hangulaton belül egyfajta biztonságérzetet, és viszonylag békés légkört
szavatoltak. 16 A tárgyalt időszak hangulatának kettőssége, a polgári lakosság és a hatóság
ambivalens magatartásmódja a kávéházkultúra esetében is rekonstruálható.
Az első háborús évben a kávéházak a megszokott, békebeli módon működtek. Folyamatos volt
a kávé és az élelmiszerellátás, így a kolozsvári mindennapoknak továbbra is szerves részét
képezték. Sőt, a még érvényben levő „elavult, sötét szellemű szabályrendelet” megakadályozta,
hogy a szórakozni vágyók számára az egyik kávéházban állandó orfeumot létesítsenek. A
kávéházak, vendéglők éjjel 2 óráig tarthattak nyitva, de a tanács felhatalmazása alapján a
51