AREOPOLISZ - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

A M.T.Sz.-be való beszervezések kezdetének pontos időpontja, a több, mint harminc év
távlatából nehezen határozható meg. Biztos támpontunk az lehet, hogy a kollektív gazdaságba
való első Belépési Nyilatkozat 1961 október elsejéről származik. Így valószínű, hogy az
agitátorok már 1961 nyarán megkezdték tevékenységüket a faluban. A fellépésük most már
nyilvánvalóan keményebb, ellentmondást nem tűrőbb volt, mint a társulás szervezése idején. Ha
a hatalom két-három évig megengedte, hogy a falu jó egynegyede kimaradjon a társulásokból,
most már nem volt kivétel. A cél egyértelmű volt: minden gazda be kell lépjen a kollektív
gazdaságba! De az ősz folyamán nagyon kevesen léptek be. Leginkább azok, akiknek volt
valami nyernivalójuk ezzel a lépéssel.: kevés vagy gyenge minőségű földjük volt, szegények
voltak. S itt is, akárcsak a társulások esetében, az első sorban találjuk az állami alkalmazottakat.
Péter Lukács: „Az volt a jelszó, ha szopod az állam csicsit, akkor állj oda.” Hamar
aláírtak azok is, akiket a társulás szervezésekor már megfenyítettek, mint Kopacz Anna: 30 „azt
mondták, egyszer már megsétáltattak, s ha nem írjuk alá, ugyanoda visszavisznek.” Lakatos
Andrást a kőbányából hazaküldték, hogy csak akkor menjen vissza, ha viszi a belépési nyilatkozatát.
Máskor gyerekeket küldtek haza az iskolából, így gyakorolva nyomást a szülőkre. Az
aktivisták nyomása 1962 februárjában erősödött fel, aminek következtében meg is indult a
csicsói gazdák tömeges belépése a kollektív gazdaságba. Ebben az időszakban sokan menekültek
el a belépés elkerülésének reményében: Búzás András, Kánya József, Konc László,
Balló Árpád, stb. Pál Félix, későbbi kollektívbrigádos nem menekült el, csak nem mutatkozott.
Pál Félixné tanú: „Az uramnak mondom, bújjál el, mert én megállom a sarat, nem állunk be
(...), a kicsi leánykával otthon voltunk, egyszer hát, akarunk enni, kocsonyát vagy mit vettem
vót elé, azzal jön három polgár, az egyik a kötöttárugyárban dolgozott, szeredai fiatalember,
Ladányi, s jönnek, hol a gazda? Mondom elment, bémennek a szobába, mondom elutazott. Ne
pofázzon! Fogja be a száját, jöjjön! Muszáj volt menni, kikísértek ide az iskolába, s ott
tartottak egészen három óráig, az uram küldött a leánykával egy kicsi zsíros kenyeret, estefelé
engedtek el.” Ezután többször jelentkeztek az aktivisták, és Pál Félix nem tudta elkerülni a
találkozást: „pont merítette a vizet, s lekucorodott, de meglátták úgyis.” 31 A házaspár végül
aláírta a papírokat. A családfő bujdosása sem bizonyult eredményes megoldásnak, 13 gazda
helyett a felesége írt alá, és a „föld az úszott bé a tengerbe”. 32
Végül a kollektív gazdaság 1962 február 16-án alakult meg, a neve is „Február 16” lett. A hét
osztályt végzett Györgypál Ferencet választották elnöknek. Az alakuló gyűlést a madéfalvi
Néptanács kiküldött vezetői és a rajoni kiküldöttek vezették, felszólalt egy-két helybeli párttag
(Részeg Lajos) is. Megszavaztatták, hogy aki nem állt be a kollektív gazdaságba, annak a
birtokát a legkövesebb helyeken fogják kimérni. 33
Megalakulásakor a csicsói M.T.Sz. 843 hektár szántófölddel, 1135 hektár legelővel, 1759
hektár kaszálóval, 7 hektár gyümölcsössel, 12 hektár erdővel, 13 hektár ingoványos területtel,
222 hektár terméketlen területtel és 47 hektár olyan területtel rendelkezett, amelyhez épületek,
vasút és gátak tartoztak. 34 Négy kisebb egységre oszlott fel, ezek voltak a brigádok, amelyeken
belül több csoport létezett, élükön egy-egy csoportfelelőssel. A brigádok a falu hagyományos
területi beosztása szerint alakultak: a Szabó Károly vezette brigád Felszeget fogta egybe, a
Kósa Antalé Alszeget, a Pál Félixé Középtízet, míg a Hajdú Kálmáné Újfalut és Csaracsót. A
kollektív megalakulása után Kósa Antalt Székelyudvarhelyre küldték öt hónapra, a mai Eötvös
József Mezőgazdasági Szakközépiskola épületében működő brigádosiskolába. Miután innen
visszatért, átadta ismereteit a másik három brigádosnak. Az ő feladataik közé tartozott a
földmérés, a normázás, a napi egységek (pontok) beírása. A kollektívtagok az osztalékot vagy
a fizetséget a ledolgozott munkanapok (pontok) függvényében kapták. Egy munkanapért, azaz
12-14 óra munkáért 100 pontot kaptak. A minimális munkanap nőknek 90, míg férfiaknak 120
volt. Ha ezt a tagok teljesítették, akkor jogosultak voltak egy 25 ár nagyságú kertterületre.
74