AREOPOLISZ - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

13). Véckén, (r. Veţca, Maros megye) a római-katolikus templom főoltárát festi meg. Joachim,
Mária és Anna. Szűz-Mária születése. Olaj vászonra. (1805);
14). Kolozsváron a Teleki-Pataki ház lépcső-mellvédjét festi, aranyozza és más
díszítőmunkákat végez. (1809);
15). Még nyilvántartott egy évszám nélküli gyermek arckép, amely Kemény János tulajdona
volt.
Hogy a felsoroltak mellett lappanghatnak ismeretlen helyeken Veress más alkotásai is, arra
talán a legjobb példa a székelyszentléleki katolikus templom oltárképe, amelyet a helyi Domus
Historia szerint 1794-ben festett, Hajdó János plébános ideje alatt. Erről a szakirodalom
először Vámszer Géza észrevétele alapján értesül, amelyre Biró Vencel utal 1960-ban megjelent
tanulmányának lábjegyzetében. 7
A székelyszentléleki római katolikus templom a falu szélén, a Székelyudvarhelyt Marosvásárhellyel
összekötő úttól jobbra található, a Fehér Nyikó hídja közelében. Hosszú ideig a
két szomszédos falu, Nyikómalomfalva és Farkaslaka templomául is szolgált. Tájolása keletnyugat
irányú és toronyból, hajóból, szentélyből valamint sekrestyéből áll. Az épületet
kőkerítés veszi körül. Többször átépítették, de középkori építésének jellegét nem veszítette el.
1729-ben még tornya nem volt, csupán egy harangláb. A tornyon látható emléktábla évszáma
1764, ami a ráépítés, toronymagasítás évét jelzi.
A szentléleki templom eredete a XIII. század végére tehető. A hajó a szentélynél jóval
korábban épült. Egyértelműen csak falkutatással dönthető el, hogy az épületben milyen román
kori stíluselemek konzerválódtak. A hajó és a szentély között félköríves diadalív teremt
kapcsolatot. A szentélyt és annak záródását háromszakaszos bordás keresztboltozat fedi.
Szentlélek első említése a pápai tizedjegyzékben történik: „Jacobus sacerdos de Sancto Spiritu
solvit IIII. banales antiquos”. 8 A szentélyben található főoltárról, annak történetéről a Domus
Historia-ból tudhatunk meg többet, amelyet Lázár Albert plébános kezdett el újraírni 1953.
február 23-án.
A régi, barokk stílusú főoltárt Hajdó János vágási plébános csináltatta 1794-ben, László
András plébános és Pakot Lajos főgondnok idejében. „A Szentlélek Isten eljövetelét ábrázoló
olajfesményű szép oltárkép is ekkor készült. Az oltárt a képpel együtt Veress Math. kolozsvári
festő készítette fenyő- és hársfából. Százötven esztendeig szolgálta ez az oltár Isten dicsőségét
és a lelkek üdvét.” 9 Továbbá említést tesz egy korabeli képről, amelynek festőjét nem ismerjük.
„Ez a nemes lelkű adakozó, Hajdó János pap, különben idevaló születésű volt, amint ő maga
írja a templomnak hagyott szép Mária-kép hátsó lapján. Ez az értékes régi kép jelenleg a
papilak irodahelyiségében van elhelyezve. [1953] A hátsó lapján ez olvasható: »Post mortem
meam relinquo Eclesiae Sz-Lélekensi, P. Joannes Hajdó, ubi natus et baptisatus sum, hanc
imaginem. A. 1768.« Négy szt.-ereklye van e kép első oldalának négy sarkához illesztve: S.
Serenus, S. Donatus, S. Theophila és S. Verkundus ereklyéi. A kép díszes keretbe van foglalva
(a keret már megkopott) s üveglap van előtte.” 10
A mostani új főoltár 1943-ban épült kemény tölgyfából. „A 150 éves régi oltárt a szú megette,
különösen a tábernákulum volt nagyon elkorhadva. Puszta kézzel majdnem az egészet szét
lehetett volna morzsolni. E sorok írója sokat hangoztatta a híveknek, hogy újat kellene építeni,
azonban az anyagi fedezet hiánya s a hívek szegénysége sokáig késleltette az építést. Egy
szerencsésnek mondható szerencsétlenség aztán siettette a kérdés megoldását. 1941. augusztus
21-én, hétköznapi szentmise közben, felajánláskor az oltárkép feletti díszes oltárrészlet
132