AREOPOLISZ - MEK - Országos Széchényi Könyvtár

intézkedik. A törvény I. paragrafusa kimondja, hogy az erdélyi országgyűlésen jelen volt királyi
hivatalnokok a „magyar honi főrendi táblán üléssel és szavazattal ruháztatnak fel”, egy
kitétellel, hogy a királyi kormányszék, a királyi ítélőtábla tagjai és katonai személyek nem
rendelkezhetnek ilyen jogokkal. A Il. paragrafus meghatározta a közös országgyűlésben
Erdélyt megillető szavazatok számát, mely szerint Erdélyt - nem értve ide a visszakapcsolt
részeket - 69 szavazat illeti meg. Ezen szavazatok meghatározott elosztását a Ill. paragrafus
rögzíti, mely szerint a szavazatok a törvényhatóságok között a következőképpen oszlanak el: a
9 magyar, 5 székely és 11 szász megyéket, székeket és vidékeket két-két szavazat illeti meg,
ugyancsak két-két szavazati joggal fog rendelkezni Kolozsvár, Marosvásárhely és Gyulafehérvár
szabad királyi város is, míg a többi rendezett tanáccsal ellátott, képviseleti jogot gyakorló
város, szám szerint 13 egy-egy képviselőt küldhet a pesti országgyűlésre. Ezen utóbbi két
paragrafuson az erdélyi országgyűlés még változtat. Az erdélyi külön törvények és szabadságjogok
tekintetében a törvénycikk V. paragrafusa kimondja, hogy „Magyarhon, Erdély
mindazon törvényeit és szabadságjogait, melyek amellett, hogy a teljes egyesülést nem
akadályozzák, a nemzeti szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvező, elfogadni és fenntartani
kész”. 12 A pozsonyi országgyűlés határozata alapján a fennebbi rendelkezések mind a királyi
hivatalnokoknak, mind a képviselőkre nézve az Erdélyben minél hamarabb összehívandó
országgyűlésnek a beleegyezése esetén lép életbe.
Erdély képviseltetése, követeinek a pesti országgyűlésre való kijutása tekintetében több
javaslat is született. Az erdélyi választásokkal kapcsolatban Wesselényi Miklós javasolta, hogy
az unió elfogadása után, az erdélyi országgyűlésen jelen levő követek közül válasszanak
küldötteket a pesti országgyűlés által meghatározott számban. 13 Ez az elképzelés az erdélyi
birtokosság érdekeit tartotta szem előtt, mivel ez a javaslat kizárta volna a választójog
kiterjesztését, amint azt a magyarhoni törvény megtette. A minisztertanács Wesselényi javaslatára
adott válaszában rámutat, hogy a kormánynak nincs kifogása az ellen, hogy a már
megválasztott követek jelenjenek meg a pesti országgyűlésen, de a választás módjára nézve, a
törvény által előírtakon túlmenően a kormány semmiféle utasítást nem adhat és azt tanácsolja
az erdélyieknek e kérdésben, „úgy oldják meg, hogy az ottani lakosok közt a minimális
súrlódás idéztessék elő.” 14 Egy másik álláspontra helyezkedtek az új választás hívei, akik közt
is megoszlottak a vélemények: vagy a törvényhatósági közgyűlésen választják meg a
követeket, vagy a magyarhoni mintára alakított megyei állandó választmányok. Végül a
Kolozsvárra összehívott országgyűlésre hárult az a feladat is, hogy több fontos kérdés mellett e
problémára is megoldást találjon.
Erdély, az események hatása alatt a problémák megoldását az országgyűléstől várta. A május
29-én Kolozsváron megnyílt országgyűlésen valóban fontos kérdésekről született döntés,
azonban ezek nem tudták teljes mértékben feloldani az Erdélyben kialakult feszült helyzetet. A
legsürgősebb megoldásra váró kérdések közt megvitatásra kerültek az áprilisi törvények
Erdélyre vonatkozó törvénycikkelyei, melyeknek hatásaképpen ezek a királyhágón inneni
területeken is érvénybe léptek. A Kolozsváron elfogadott törvények alapját a pozsonyi országgyűlés
törvényei képezték, ezek megszavazása nagymértékben befolyásolta az erdélyi 48-as
események további alakulását.
Az I. törvénycikk kimondta „Erdélynek Magyarhonnal eggyé alakulását”, a pragmatica
sanctioban szentesített birodalmi kapcsolatok épségben tartása mellett, ami törvényesítette az
erdélyi követek megjelenését a pesti országgyűlésen. Az erdélyi országgyűlés Il. törvénycikke a
legközelebbi közös hongyűlésre küldendő követek népképviselet alapján történő választásról
szóló határozatot tartalmazza, melynek alapját a Magyarhoni 1848-as évi V. törvénycikke
képezte. Az Erdélyben fennálló sajátságos helyzet miatt e törvény teljes mértékű alkalmazása
nem volt lehetséges. A választási képesség egyik alapja Erdélyben is a vagyonosság maradt, de
23