BÖRZSÖNYI HELIKON

Most látható a természetben – 8. (Augusztus)
Bízom benne, hogy sokan megfogadták többször ismételt tanácsomat és sokat tartózkodtak, tartózkodnak a természetben
és ott látva-tapasztalva, mozogva, megannyi élménnyel gazdagodtak.
Ezúttal is az énekes madaraink bemutatásával kezdem, és mindjárt egy nagyon kedves madárkával, mely biztosan került
már elénk, de nem biztos, hogy ezt rögzítettük is magunkban, õ a csuszka. Gyakori és állandó madarunk, lakott területek
vendégeként is.
A búbos banka egyik madarunk, mely rokonai nagyrészt a trópusokon élnek, természetjárásunk közben a nyílt területeken,
legelõk szomszédságában találkozhatunk vele, amint elõre-elõre repül elõttünk a dûlõúton, hogy egyszer megunva ezt
mögénk térjen vissza eredeti területére.
A fehér- és fekete gólya mindegyike elõfordul térségünkben, bár utóbbi sokak számára bizonyára ismeretlen. Itt az alkalom,
az õszi vonulásuk alkalmával rendszeresen elõfordulnak nedves rétjeinken. Lassítsunk néha és nézzünk oldalra is
gépkocsijainkból, vagy akár meg is állhatunk, (mondjuk pl. Rétság és Szécsény között több helyen).
A zöld gyík hazánk gyíkjainak legszebbike, megfigyelésük óriási élmény és mivel aránylag kis területen mozog, napozóhelyeihez
is aránylag hû, könnyen megfigyelhetjük, ha egyszer már rátaláltunk. (Csoportokat vezetve jó elõre szoktam figyelmeztetni
a fiatalokat egy-egy gyík elõfordulására, pl. a Kétbodonyi horgásztó mellett.)
A kedves „Misi” mókus pedig, a valóban közismert, játékos rágcsálónk ugyancsak igen gyakori térségünkben, csupán
picit kell odafigyelnünk - akár életjeleire (megrágott tobozok) és máris biztosak leszünk jelenlétében. Ha pedig megpillantottuk,
szánjunk rá egy kis idõt megfigyelésére, töltõdjünk fel a látvány okozta élménnyel.
Csuszka (Sitta europaea)
Lombos és elegyes erdõkben, gyümölcsösökben, kertekben egyaránt megfigyelhetõ, utóbbi helyen elsõsorban télen,
alkalmasint a madáretetõkön is.
A madárka teljes hossza mintegy 14 cm. Fejtetõje, háta – melyet elsõsorban nekünk legtöbbször mutat – szürkéskék, alsó
oldala rozsdás sárga, szemén keresztül sötét csík fut csõrétõl a szárnyáig. A hímek melltollai élénkebben színezettek, a
fiatalok tollazata fakóbb.
Hazánkban április elején kezd költeni, faodvakban, melynek ha túl bõ a bejárata, azt a madarak a nyálukkal kevert sárral
szûkítik megfelelõ méretûre – mely cca. 35 mm. Néha igen tekintélyes mennyiségû sarat használnak fel, amikor esetleg pl.
a fekete harkály korábbi fészkét választják költésül. Fészkének anyaga fenyõ és nyírfakéreg darabkákból, száraz levelekbõl
áll, melyben a 6-8 tojás 14-15 nap alatt kel ki. Csupán a tojó madár kotlik. A fiókák 22-25 napig maradnak a fészekben,
amikorra jó repülõvé válnak.
Táplálékukat a fák kérgének repedései között keresgéli, miközben a laza kérget le is fejtik. A fatörzseken jellemzõen fejjel
lefelé is tud közlekedni táplálékkeresés közben. Fõképp ízeltlábúakkal, lárvákkal táplálkozik, de télen magvakat is fogyaszt.