BÖRZSÖNYI HELIKON

Mókus (Sciurus vulgaris)
Ennek a mindenki által ismert és térségünkben is közönséges rágcsálónak színében a barna különbözõ árnyalatai dominálnak
a szinte feketéstõl a rõtön át az egész világosig, hasi oldala mindig világosabb. A különbözõ színváltozatok jellemzõek
lehetnek egy-egy élõhelyre, de nem egyszer egymás szomszédságában is elõfordulnak. Testhossza 20-30 cm, míg bozontos
farkának hossza 15-25 cm, tömege 200-500 g.
Élõhelyük a legkülönbözõbb erdõtípusok, síkságon, domb és hegyvidéken, ahol a fákon rendkívüli ügyességgel mozognak,
kis súlyuk miatt akár a legvékonyabb ágakon is. Könnyû megfigyelni, mivel nagyrészt nappali életmódot folytató állat.
Fészkét tágas odvakban alakítja ki, vagy ágvillákban építi gömb alakú pihenõhelyét gallyakból, levelekbõl. Valódi téli álmot
nem alszik, télen idõnként - rendszeresen aktív és ilyenkor a rejtett, összegyûjtött élelem tartalékaiból él.
A természetes körülmények között nagy mértékben ingadozik létszáma a táplálékának függvényében, míg ez a parkokban
etetésük kapcsán állandósul.
(Különösen a sötét, fenyveslakó mókus reagál érzékenyen az évente eltérõ mennyiségû, igen tápláló luctoboz
termésre.)
Szaporodásának fõ idõszaka tavaszra és nyár elejére esik, a síkvidéken akár két almot is nevel. 28 napos vemhességi idõ
után jön világra az általában 4-5, maximum 7, csupasz és zárt szemû kölyök. A vemhes nõstény ilyenkor tartalék fészket is
készít.
Táplálékát tekintve a mókus egyébként nem túl válogatós. Étlapján a tölgy- és bükkmakk, a dió, a rügyek, luc-, erdei- és
más fenyõk magjai, egyéb növényi magvak, gyümölcsök, bogyók, gombák egyaránt szerepelnek, de elfogyasztják az apró
állatokat, madárfiókákat, tojásokat is. Utóbbi szokásuk a természetben talán elhanyagolható, de egy park etetett és ezáltal
túltartott állománya kipusztíthatja az adott park énekesmadarait.
Ellenségei között elsõsorban a villámgyors héját és a fákon ugyancsak otthonosan és kitûnõen mozgó nyusztot kell
megemlítenünk.
Bár lassan itt van a füzetcsomagok, tankönyvek megvásárlásának ideje, de nem akarom ezzel sokkolni a fiatalságot, millió
idõ van még továbbra is kimozdulni a számítógépek kényszerítõ bûvkörébõl rétre, erdõbe, vízpartra – tegyék, tegyétek
ezt.
Balog István
a Természetismereti rovat írója, szerkesztõje