BÖRZSÖNYI HELIKON

Búbos banka (Upupa epops)
Semmilyen más madárral össze nem téveszthetõ. Hullámvonalú, lepkeszerû röpte közben fekete-fehér csíkozásúnak hat.
Bóbitáját mind a levegõben, mind a talajon sûrûn felmereszti, mozgatja. Fejének, bóbitájának színe – meghatározhatatlan
– matt rõtes narancs színû, a bóbitatollak hegye fekete.
Csõre aránylag hosszú és hajlított.
A puszták madara, hazánkban elsõsorban az alföldi tanyák, falvak, hodályok környékén találkozunk velük, de ez év
tavaszán-nyár elején is hallottan itt is „up-up-up”, „hup-hup-hup” hangját, melyrõl tudományos nevét is kapta.
A párok odvakban, farakásokban, romokban, épületek (pajták, ólak, hodályok) padlásain választanak költõhelyet, melyben
a kotlás legkorábban április végén, de általában május derekán kezdõdik. A fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki, a kotlás
elején csupán a tojó ül és párja eteti, míg a végén a hím is részt vállal a tojások keltetésbõl. A fiókák a költõüregben 22-24
napig maradnak, ahol szüleik rovarokkal etetik. A kotló tojó és a fiókák fartõmirigyei bûzös váladékot termelnek, mely az
odúba hatoló idegenek, ellenség jól célzott fogadására szolgálnak – hatásosan tartva õket így távol. (Népi nevüket is
innen kapták, mely: büdösbanka.)
Táplálékukat rovarok, elsõsorban egyenes szárnyúak, giliszták alkotják, mivel szinte kizárólag a talajon keresgéli eleségét.
A tanyák számának csökkenésével, az állattartás visszaszorulásával, az idõs fák, gyümölcsösök kivágásával számuk
visszaszorult hazánkban.
Augusztusban már a búbos bankák egyesével, vagy kisebb csapatokban elindulnak Kelet-Afrikai telelõhelyeikre, madár
rokonaikhoz.