III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola
III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola
III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
corvinakincs egy tizedét sem teszik ki. 21 Földesi<br />
szerint erős kritikával kell megközelíteni<br />
a Corvina görög kéziratokban való gazdagságát<br />
magasztaló forrásokat.<br />
Karsay Orsolya korábban rámutatott,<br />
hogy Naldo Naldi dicsőítő költeményében<br />
valójában keveredik egymással a valóság és<br />
egy elképzelt ideális állapot. 22 Ez nem utolsó<br />
sorban azért is így lehet, mert Naldi sohasem<br />
járt Budán, a királyi könyvtárról csupán<br />
Ugoleto elbeszéléseiből voltak fogalmai. 23 A<br />
könyvtárdicsőítés egyébként irodalmi műfajként<br />
is élt a reneszánszban. Pajorin Klára<br />
kimutatta a kapcsolatot Naldi költeménye és<br />
Angelo Camillo Decembrio műve a De politia<br />
litteraria között. 24 Földesi Ferenc szerint<br />
Naldi műve olyan időszakban keletkezett a<br />
15. század derekán, amikor a bizánci területekről<br />
menekült görög tudósok nevelői és<br />
tudományos működésének eredményeként<br />
a görög nyelv ismerete vált a legmagasabb<br />
szintű humanista műveltség ismérvévé. 25 Egy<br />
dicsőíteni kívánt királyi gyűjtemény pedig –<br />
legalábbis az ábrázolás szintjén – illett, hogy<br />
megfeleljen kora legigényesebb kulturális elvárásainak.<br />
Oláh Miklós Hungariája esetében fel kell<br />
tennünk a kérdést, hogy van–e egyáltalán<br />
valóságalapja abbéli kijelentésének, hogy a<br />
budai királyi könyvtár két teremből állt, s az<br />
egyikben a latin, a másikban a görög kéziratokat<br />
őrizték. A második világháborút követő<br />
ásatások során a kérdésre nem sikerült<br />
pontos választ adni, noha a királyi könyvtár<br />
körülbelüli helyét a királyi kápolna mellett<br />
meghatározták. 26 Gyanúra ad okot továbbá a<br />
tény, hogy Oláh Miklós a királyi könyvtárról<br />
tett más megállapításai, amelyek ellenőrizhetők,<br />
valótlannak vagy teljességgel pontatlannak<br />
bizonyultak. Földesi Ferenc idézett<br />
munkájában ugyanakkor felhívja a figyel-<br />
ZSuPán EDinA<br />
met Oláh Miklós Hungariájának keletkezési<br />
körülményeire. 27 Oláh Miklós Brüsszelben<br />
vonzásába került annak a németalföldi humanista<br />
körnek, amelyhez Erasmus is tartozott.<br />
Éppen ennek a körnek, de főként magának<br />
Erasmusnak a tevékenysége indította<br />
el északon a grécisztika kultuszának felvirágzását.<br />
Mindennek hatására maga Oláh is elkezdett<br />
a görög nyelvvel foglalkozni, sőt verselt<br />
is görögül. Földesi szerint ezen szellemi<br />
odaadottsága és elhivatottsága következtében<br />
festhette színesebbre Oláh a görög műveltség<br />
egykori jelenlétének mértékét a budai királyi<br />
könyvtárban.<br />
J. A. Brassicanus a már emített Salvianus–<br />
kiadás előszavában valóban auctores Graecos<br />
innumerabiles, azaz „számtalan görög szerzőt”<br />
említ Corvin Mátyás könyvtáráról szólván. A<br />
híres előszónak – mivel alapforrásról van szó<br />
– igen sok megközelítése létezik. Ezen a helyen<br />
csupán arra kívánunk rámutatni, hogy<br />
Brassicanus beszámolója a budai könyvtárról<br />
valójában egy megkomponált, a valóság<br />
talajáról némiképp elrugaszkodott irodalmi<br />
dicsőítés, laudatio. Organikusan követi az<br />
előszó alaphangnemét és gondolatmenetét,<br />
mégis önálló egységet képez, mintegy tetőpontja<br />
annak a gondosan felépített történeti<br />
ívnek, amely jeles antik és kortárs könyvbarátokat<br />
és azok könyvekért hozott (főként<br />
anyagi) áldozatait veszi sorra. A laudatióban<br />
Brassicanus nem fukarkodik az antikvitásból<br />
vett toposzok, antik, köztük görög<br />
idézetek alkalmazásával. Olyannyira nem,<br />
hogy a budai könyvtár méltatását Vergilius<br />
híres sorával zárja: quis talia fando temperet<br />
a lacrimis! 28 A könyvtárról szóló beszámolójában<br />
Brassicanus szerzőneveket is felsorol,<br />
akiknek a műveit Budán a saját szemével<br />
látta, 29 de szinte lehetetlen eldönteni, hogy<br />
mikor beszél eredeti görög nyelvű művekről<br />
BEVEZETŐ GONDOLATOK A GÖRÖG NYELVŰ CORVINÁK PROBLÉMÁJÁHOZ<br />
és mikor azok latin fordításairól. Kifejezetten<br />
görög nyelvű kódexekre csupán az említett,<br />
egyetlen félmondata vonatkozik: „számtalan<br />
görög szerzőt láttunk”. 30 Hogy kiket, azt<br />
azonban nem részletezi. Az előszó egy másik<br />
pontján – immár függetlenül a budai könyvtártól<br />
– számos olyan <strong>kötet</strong>et is felsorol,<br />
amelyek a könyvtárában kiadásra vártak. A<br />
kutatás általában ezek mögött is corvinákat<br />
sejt, ami egyáltalán nem kizárható, de mindenképpen<br />
további vizsgálatok szükségesek<br />
eredetük tisztázásához. Itt is nehéz azonban<br />
megítélni, hogy Brassicanus mikor beszél görög<br />
nyelvű szövegekről és mikor csupán latin<br />
fordításokról. 31<br />
Ez a rövid elemzés is jól mutatja tehát,<br />
hogy a tárgyra vonatkozó legalapvetőbb források<br />
számos problémát vetnek föl. A bennük<br />
kétségtelenül meglévő igazságtartalom<br />
valószínűleg egyfajta globálisan értelmezett<br />
valóságot, a pompás budai bibliotéka térben<br />
és időben messze sugárzó összhatását közvetíti.<br />
Mindazonáltal a fönt bemutatott számbeli<br />
kérdések a görög corvinák valódi problematikáját<br />
nem befolyásolják. Csupán annyiban,<br />
hogy egy nagyobb, szisztematikusan gyűjtött<br />
görög állomány több szakembert és nagyobb<br />
értő közönséget feltételezne. Érdemes áttekinteni,<br />
hogy forrásaink alapján milyen lehetett<br />
a görög nyelv ismerete a 15. századi<br />
Magyarországon.<br />
A század elején Pier Paolo Vergerio alakját<br />
találjuk. A kiváló itáliai humanista 1418–tól<br />
haláláig, 1444–ig Magyarországon élt, Zsigmond<br />
udvarában. Görögül Manuél Chrysolorastól<br />
tanult Firenzében. Már Magyarországon<br />
tartózkodott, amikor lefordította<br />
Arrhianos Anabasisát görögről latinra. 32 Barátja<br />
és követője, Vitéz János jóval csekélyebb<br />
görögtudással rendelkezett. Való igaz, hogy<br />
30 31<br />
Vitéz sohasem tanult itáliai egyetemen, s ennek<br />
következtében rendes görögtanára sem<br />
volt. Ezt bizonyítják ügyetlen görög betűi,<br />
amelyekkel helyenként görög bejegyzéseket<br />
tett kódexei margóján. 33 Bizonyos jelekből<br />
úgy tűnik azonban, hogy Vitéz eleven kapcsolatban<br />
állt itáliai görög humanista körökkel.<br />
A könyvek és ajánlások fényében mindenekelőtt<br />
a nagy hatású Béssarión kardinális<br />
és Georgius Trapezuntius nevét kell megemlítenünk.<br />
Mindkettejük művei, Trapezuntius<br />
fordításai megtalálhatók voltak Vitéz könyvtárában.<br />
A tudós főpap Trapezuntius egyik<br />
műve, a Comparatio Platonis et Aristotelis kolofónja<br />
alá a következőket jegyezte be: Contra<br />
hunc scripsit Bissarion (sic!) cardinalis nicenus,<br />
vir eruditissimus pro Platone non tamen contra<br />
Aristotelem. Azaz „ez ellen írt Béssarión,<br />
niceai kardinális, igen nagy műveltségű férfiú,<br />
Platón mellett, de mégsem Aristotelés ellen”.<br />
Vitéz tehát jól ismerte kora egyik legégetőbb<br />
filozófiai–tudományos problémáját, a híres<br />
Platón–Aristotelés vitát, amely ráadásul görög<br />
vonatkozású is volt. Nem utolsó sorban a<br />
Vitéz János által alapított pozsonyi egyetem,<br />
az universitas istropolitana két tanára, a jogtudós<br />
Giovanni Gatti és a híres asztronómus,<br />
Johann von Königsberg, azaz Regiomontanus<br />
is Béssarión köréből érkezett Itáliából<br />
Magyarországra. 34<br />
Vitéz János unokaöccsét, Janus Pannoniust<br />
(1434–1472) viszont ragyogó grécistaként<br />
ünnepelte a kortárs humanista világ. II. Pál<br />
pápa megbízta az ilias latin nyelvű fordításának<br />
elkészítésével, amely munkát azonban<br />
Janus csupán töredékében végzett el. 35 Az<br />
ÖNB-ben őrzött, már korábban említett görög–latin<br />
szótárt, a Vocabulariumot (Suppl.<br />
gr. 45) általában az övének tartják. 36 Ismeretes,<br />
hogy amikor Janus 1465-ben Mátyás követeként<br />
Itáliában járt, számos latin és görög
Change language