III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola

ZSuPán EDinA
32 Vergerio fordítását azonban II. Pius pápa (Aeneas Silvius Piccolomini) nem találta kielégítőnek,
ezért jelentősen átdolgoztatta. Mindez kiderül annak a corvinának a bevezetőjéből,
valamint egy másik, a kódex végén található szövegből, amely az Arrhianos-mű immár átdolgozott
latin fordítást tartalmazza (Roma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Vat. Lat.
5268.). A fenti információt közli Pócs D. In: Hunyadi Mátyás 2008, 4.11. számú katalógustétel
33 Lásd pl. Cod. Lat. 370., Budapest, OSzK; Cod. Lat. 423. Budapest, OSzK; Cod. 644,
Wien, ÖNB.
34 Az itáliai görög humanistákkal való korabeli kapcsolatokhoz legújabban lásd: Pajorin K.
(2008): Az első humanisták, a hatalmi reprezentáció korai ösztönzői Mátyás udvarában. In:
Hunyadi Mátyás, 139–145.; Ekler P. (2008): Propugnacula Christianitatis – studia humanitatis.
Bizánc és az itáliában tevékenykedő bizánci humanisták kapcsolata Magyarországgal
a XV. század középső harmadában. In: Földesi F. (szerk.) (2008): Csillag a holló árnyékában,
Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Kiállítási. katalógus, Országos
Széchényi Könyvtár. Budapest. 101–112. o.
35 Ritoók Zs.: Janus Pannonius görög versfordításai. In: Kardos T. – V. Kovács S. (1975): Janus
Pannonius. Tanulmányok. Budapest. 407–438. o.; Juhász, L. (1928), De iano Pannonio, interprete
Graecorum. Szegedini. (Dissertationes sodalium seminarii philologici Universitatis
Litterarum Regiae Hungaricae Francisco–Josephinae. Nova series I.)
36 Kapitánffy I. (1991): Janus Pannonius görög szótára. In: irodalomtörténeti közlemények. 178–
181. o.; legújabban Ötvös Zs. (2007), Janus Pannonius Vocabulariuma. In: Mészáros T. – Jutai
P. (szerk.) (2007): PANEGYRIS. A Collegium Hungaricum Societatis Europaeae Studiosorum
Philologiae Classicae II. országos konferenciáján elhangzott előadások. Budapest.
33–38. o., valamint U.o, Some Remarks on a Humanist Vocabulary (ÖNB Suppl. Gr. 45).
Megjelenés alatt a Mathias Corvinus and his time c. konferencia (Babes–Bolyai Tudományegyetem,
Kolozsvár, 2008. október 22–26.) előadásait tartalmazó konferenciakötetben.
37 Az 1. tétel a fönt közölt listán.
38 A fordítást adja Huszti J., i. m. 245. o.
39 A kérdéssel Bolonyai Gábor foglalkozik. Lásd a The royal librarian’s notes c. előadását a
Matthias rex 1458–14 0 Magyarország a reneszánsz hajnalán c. nemzetközi konferencián
(Budapest, ELTE BTK, 2008. május 20–25.)
40 A Philostratos–kódexet a Széchényi Könyvtár őrzi. Jelzete. Cod. Lat. 417.
41 Bolonyai, G. (2006): Orpheus’ Sweat Antonio Bonfini as Translator of Hermogenes and Philostratus.
In: Acta Conventus neo-latini Budapestiensis 2006. Proceedings of the Thirteenth
International Congress of Neo-latin Studies (megjelenés alatt).
42 Vö: Huszti J. (1925): Platonista törekvések Mátyás király udvarában. Pécs. Bandini a ficinói
neoplatonikus humanizmus valódi közvetítője volt Magyarországon. Különösen
nagy szerepe lehetett a reneszánsz művészet, azon belül is az építészet aktuális elveinek
Magyarországra való átplántálásában. Mindehhez lásd: Feuerné Tóth R. (1987): Művészet
és humanizmus a korareneszánsz Magyarországon. In: Művészettörténeti Értesítő. 1–53. o.,
lásd továbbá a szerző más tanulmányait.
BEVEZETŐ GONDOLATOK A GÖRÖG NYELVŰ CORVINÁK PROBLÉMÁJÁHOZ
43 Ezek közül az ajándékkötetek közül jó pár fönnmaradt, részben ilyenek a ma Wolfenbüttelben
őrzött corvinák.
44 Garázda Pétertől, akiről a kortársak egyöntetűen azt tartották, hogy jól tudott görögül,
szintén nem maradt fönn semmi, ami ezt bizonyítaná. Sőt, ellenkezőleg. Kapitánffy István
és Bollók János kutatásai szerint az Egyetemi Könyvtárban őrzött Evangeliarium (lásd a 3.
jegyzetet) hátsó előzéklapjának ügyetlen, görög bejegyzése - amely valójában latin szöveg
görög betűkkel írva - magától Garázdától származik, s arról árulkodik, hogy a bejegyző
még a görög ábécét is alig ismerte. Kapitánffy I. – Bollók J. (1979): Megjegyzések az Egyetemi
könyvtár Gr. 1. jelzetű kódexének bejegyzéséhez. In: Antik Tanulmányok. 106–109. o.
45 Lásd Németh András korábban hivatkozott tanulmányát.
46 Ez néhány olyan latin nyelvű corvinára is igaz, amelynek korábbi tulajdonosa és korábbi
igényes, jó állapotú kötése volt. Jó példa erre a nagy Szent Vazul–corvina (Budapest, OSzK,
Cod. Lat. 415.), amelynek tulajdonosa Mátyás előtt Vitéz János volt. Gyönyörű reneszánsz
bőrkötését a Corvinába kerülése után sem cserélték ki.
47 Lásd Németh András és Christian Gastgeber a 19. jegyzetben említett tanulmányait.
48 Ez a Lipcsében őrzött kódex (jelzete: Rep. I. Nr. 17.) azon két görög corvina egyike, amelyet
aranyozott corvina-bőrkötéssel láttak el.
49 A másik, aranyozott corvina-bőrkötéssel ellátott kódex Aranyszájú Szent János Máté
evangéliumához írott kommentárját tartalmazza. Ma Bécsben őrzik, jelzete: Suppl. gr. 4.
Aranyszájú Szent Jánosnak egyébiránt számos műve megvolt a Corvinában elsősorban latin
nyelven, de néhány görög nyelvű kézirat egykori megléte is kikövetkeztethető.
50 A kódex kodikológiai leírását és provenienciájának alapos elemzését lásd: Hajdú, K. (2008):
Mit glücklicher Hand errettet? In: Fabian, C. – Zsupán, E. (hrsg.): Ex Bibliotheca Corviniana.
Die acht Münchener Handschriften aus dem Besitz von könig Matthias Corvinus. Budapest.
29–67. o.
51 Démétrios Tribólés Béssarión kardinálisnak ahhoz a fent említett köréhez tartozott, amely
körrel feltehetőleg Vitéz János is kapcsolatban állt.
52 A Cod. Graec. 449 korábban Janus Pannoniusé lehetett. Lásd Pajorin Klára recenzióját
az alábbi kötetről: Fabian C. – Zsupán E. (Hrsg) (2008): Ex Bibliotheca Corviniana. Die
acht Münchener Handschriften aus dem Besitz von könig Matthias Corvinus., Budapest. In:
Magyar könyvszemle, 2008. 358-359. o. Janus komoly érdeklődéséről a neoplatonizmus
iránt Vespasiano da Bisticci is említést tesz. Lásd továbbá a 42. jegyzetet.
53 A neoplatonikus vonatkozás, még ha nem is ilyen direkt módon, de a másik Münchenben
őrzött görög nyelvű corvina esetében is kimutatható. A Cod. Graec. 157 jelzetű kódexben
Polybios és Héródianos történeti művei után, harmadik helyen Héliodóros Aithiopikája
szerepel, amely mű eszmetörténeti szempontból szintén szorosan kapcsolódik a neoplatonizmushoz.
Mindazonáltal ennél a kódexnél nem ez lehetett a fő szempont. Feltehetőleg
az Aithiopika is betagozódott az előtte elhelyezkedő két történeti munka sorába.
54 Ezen a ponton érdemes Petrarca példáját felidézni, aki könyvtárából görög nyelvű Homéros–kódexére
volt a legbüszkébb, jóllehet nyelvtudás híján nem tudta olvasni.
38 3