III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola

A kis mezőváros iskolája hamarosan meglepően
nagy hírnévre tett szert. Az itt tanuló
ifjak az év egy részét Nádasdy váraiban, Sárváron,
Lékán és Kapuváron töltötték, a másik
részét Bécsben, de tanítójuk mindvégig
velük maradt. 4
Sylvester János azonban nem elsősorban
iskolamesteri tevékenységéről híres. 1536-ban
már dolgozott az Újszövetség magyarra fordításán,
és Nádasdy támogatásával nyomdát
is alapított Sárváron. A nyomdagépeket és a
betűket Németországból, a papírt Németországból
és Itáliából szerezték be, a nyomdász
is német volt, bár rá Sylvester igen sokat panaszkodott.
Később Abádi Benedek vezette a
nyomdai munkálatokat. A nyomda első terméke
Sylvester Grammatikája volt, az első ösz-
szefoglaló magyar nyelvtankönyv. 1541-re elkészült
az Újszövetség fordítása is. Sajnos nem
a legjobb időpontban, hiszen éppen abban az
évben foglalta el a török Buda várát, majd
hamarosan újabb és újabb területek kerültek
oszmán kézre. Ilyen körülmények között nem
csoda, hogy a bibliafordítás és -kiadás nem bizonyult
éppen sikeres üzleti vállalkozásnak.
Sylvester János és Nádasdy Tamás kapcsolatáról
sokat elárul az a néhány fennmaradt
latin nyelvű levél, amelyeket Sylvester írt
urának. Ezekben részletesen beszámolt munkájáról,
a nyomdával kapcsolatos gondokról
és időnként életének fontos eseményeiről.
1542-ben mégis otthagyta Sárvárt, és a bécsi
egyetemen a héber nyelv professzoraként
dolgozott. Néhány évvel később összekülönbözött
Nádasdyval, további sorsáról pedig
semmit sem tudunk.
Tinódi Sárváron
A sárvári udvar másik neves látogatója
Tinódi Lantos Sebestyén volt. A végvári
HEGEDűS GyulA
harcok legendás krónikása szinte az egész
országot bejárta az 1540-es és 50-es években,
és minden bizonnyal azért keveredett
Nádasdy udvarába, mert főúri pártfogót
keresett magának. Valószínűleg korábban
is találkoztak már, Tinódi egyik művében
meg is emlékezik Nádasdy egyik hőstettéről,
az 1551-es lippai csatában játszott szerepéről:
Bátor szíve vala nádasdi Tamásnak,
rég hív szolgája Ferdinánd királnak,
Hívségét mutatá ott ő ez országnak,
látá futamását törésről gyalagoknak.
Ezen megbúsula, lováról leszálla,
Ő jó szolgáival lovát elbocsátá,
Az közmagyarokkal törésnek indula
Bátorsággal kösséget kezdé bisztatnia.
kösség előtt kezde törésre felfutni,
kezde mindeneknek ő jó példát adni,
Szömben terekkel kezde igen víni,
ki miatt sok terek kezde igen hullani.
(Erdéli história, 124 –1260. sor) 5
Tinódi ajánlólevelet is vitt magával, amelyet
egy kamarai tisztviselő, Zoltán Imre
írt: „ez levélé vivő Tinódi Sebestyén kére,
hogy Nagyságodnak irnék mellette, hogy az
miben Nagyságodat meglelné, hogy Nagyságod
lenne minden tanáccsal és segíccséggel.”
6 1555-ben költözött Sárvárra, de nem
sokáig szórakoztathatta a vár népét dalaival,
mert alig egy évvel később váratlanul meghalt.
Sylvester Jánoson és Tinódi Lantos
Sebestyénen kívül más neves humanisták
(Pesti János, Abádi Benedek) is hosszabbrövidebb
időt töltöttek Nádasdy Tamás udvarában.
A sárvári udvar
EGY RENESZÁNSZ MECÉNÁS, NÁDASDY TAMÁS ÉS SÁRVÁRI UDVARA
A sárvári udvar életéhez hozzátartozott a
Grammatikáján és bibliafordításán dolgozó
Sylvester János és a lantját pengető Tinódi
Sebestyén is, de rajtuk kívül sok száz
ember élt és dolgozott a várban. Egy reneszánsz
udvarhoz méltó épületre is szükség
volt, ráadásul a török veszély miatt a várnak
fontos védelmi funkciót is el kellett látnia,
ezért Nádasdy Tamás (és később utódai is)
komoly építkezéseket végeztek Sárváron. A
Kanizsai-hozományhoz tartozó vár eleinte
egyszerű, szabálytalan alaprajzú épület volt,
majd 1550-től nagyszabású átalakítások kezdődtek.
Ekkoriban a bécsi Haditanács olasz
építészeket kért fel a magyarországi végvárak
korszerűsítésére, így az új sárvári kastélyt és
a hozzá tartozó erődrendszert is olasz építész
tervezte. 7 Megerősítették a várfalakat, bástyákat,
tornyokat építettek, a falakon belül
pedig kétszintes épületeket emeltek. A forrásokból
több szoba és épület nevét ismerjük:
említenek rostélyos házat, a földesúrnő
lakását, a leányok és az ifjak házát, az ebédlő
palotát, az udvari személyzet szobáit, vendégszobákat,
kincstárt, fegyvertárat, élelemraktárakat,
pincéket és a híres lovagtermet,
amelynek ma látható falfestményei csak egy
évszázaddal később készültek el. 8 A szobák
berendezése viszonylag egyszerű volt: szekrények
helyett a 16. században inkább ládákat
használtak az értékek, ruhák tárolására. A
szobák falait stukkók, falfestmények, szőnyegek
díszítették.
A várban állandóan pezsgett az élet. A
több száz fős szolgaszemélyzet élén Sárkány
Antal főudvarmester állt, a várhoz tartozó
birtokot pedig Sennyei Ferenc prefektus irányította.
Mindketten Nádasdy közeli rokonai
voltak, Sárkánnyal annak idején együtt
86 8
jártak a római egyetemre. 9 Alacsonyabb rangú
tiszttartói közül Perneszith György neve a
legismertebb a történészek körében, egyrészt
azért, mert ő intézte a könyvvásárlásokat Nádasdy
számára, másrészt pedig fennmaradt
saját könyveinek jegyzéke: összesen 62 kötet,
köztük ókori szerzők és kortárs humanisták
művei. 10 Nádasdy könyvtárának katalógusa
sajnos elveszett az idők során, de ha tiszttartójának
is ilyen jelentős könyvtára volt,
akkor urának könyvtára igen komoly gyűjtemény
lehetett.
Sárváron töltötte az év nagy részét Nádasdy
Tamás felesége, Kanizsai Orsolya, és
fiuk, az 1555-ben született Ferenc, de itt élt
Nádasdy Tamás öccse és húga is családjukkal
együtt. Számos nemes küldte a sárvári udvarba
fiát vagy lányát, hogy ott tanuljanak,
nevelkedjenek. 1559-ben az egyik rokon leány,
Szlúny Anna menyegzőjét hónapokon
keresztül szervezték, még a meghívottak névsora
is fennmaradt Nádasdy egyik levelében,
többek között olyan illusztris személyekkel,
mint Dobó István és Zrínyi Miklós. 11
Sárvári hétköznapok – udvari viselet
A vár ura ritkán tartózkodott otthon, hivatali
kötelességei gyakran elszólították Sárvárról.
Sok időt töltött Bécsben, és időről
időre meglátogatta várait, Kanizsát, Lékát,
Kapuvárt és Keresztúrt, valamint számos
uradalmát Sopron, Vas, Zala és Fejér megyében.
Távollétében felesége irányította az
udvar életét. Fennmaradt leveleikből nemcsak
meghitt kapcsolatukról árulkodnak, de
igen sokat megtudhatunk belőlük a 16. századi
hétköznapokról. A főúri viseleteket például
a korabeli festményekből valamennyire
ismerjük, de Nádasdy egyik leveléből azt is
megtudjuk, milyen ruhát hordott a várnép.