III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola

HIVATKoZÁSoK
SZASZOVSZky JóZSEF – SZASZOVSZky JóZSEFnÉ A PULYKA A MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETBEN
1 A statisztikai adatokért dr. Falussy Bélának, a KSH munkatársának mondunk köszönetet.
2 Nagyváthy Zala vármegye táblabírája volt, és éppen ebben a megyében találjuk a Pókafa és
Szepetk összevonásával létrehozott Pókaszepetk községet.
3 Lásd A magyar nyelv értelmező szótára pulyka címszavánál.
4 „Úgynevezettnek” mondjuk a kötetet, hiszen a fejedelemné legfeljebb a megrendelője volt.
A könyv eredetijét Markus Rumpolt − aki magyarországi származásúnak mondja magát −
tette közzé németül Frankfurtban 1581-ben, magyarra egy híján száz évvel később Keszei
János fordította − a második német kiadást (vö. BORNEMISZA 9. skk)
5 Balassi Bálint: Az cortigianaról, Hannuska Budowskionkáról szerzett latrikánus vers. A mű a
Celia-versek utolsó darabja.
6 A második pedig Nádasdyné 1552. október 29-én kelt levelében. − Hadrovics feltételezését
kérdőjellel a TESZ is osztja a Páva címszónál.
7 Hogy a póka szó mennyire ismeretlenné vált a XX. századra, azt mulatságosan példázza egy
1932-es Pázmány-kiadás (Pázmány Péter prédikációi. Sajtó alá rendezte Dr. Petró József.
I-III. kötet, Eger, 1932), amely „fácánok és pókok[!] agyvelejét” (82. o.) tálaltatja föl.
8 Pl. „Vom Welschhuhn, Truthahn, Puder genannt.” In: Joël, Bernhard: neuestes und bestes
kochbuch für jede Haushaltung. Leipzig, év nélkül (XIX. század második fele), 185. o.
9 Szarvas Gábor (MNYőr 16, 166.o.) egyebek mellett közli az állat „német wälschhuhn” elne-
vezését, amin ő ’olasz tyúk’-ot ért.
10 Így szerepel a név Pápai Páriz Ferenc Dictionariumában is a pulyka szó német ekvivalenseként.
11 Dr. Draveczky B. (2001): Bagolytüdő és articsóka. Pallas Stúdió, Budapest. 71. o.
12 www.martinschlu.de/literatur/maerchen/andersenentlein.pdf
13 A hangutánzó tacchino másik változat.
14 Vö. http://adrian-world.blogspot.com/2007/11/gubbel-gubbel.html
15 Tkp. Georg Christian Raff, (1748-1788) naturgeschichte für kinder c. műve 1778-ban
jelent meg.
16 Az idézett rész Stohl Gábortól.
17 Brehms Thierlebenjének szövege az interneten is olvasható. Brehm nyomán készült a Meyers
Lexikon Truthuhn szócikke is. Az idézet magyarul: A pulykát Amerika felfedezése után
nagyon hamar áthozták hozzánk. Oviedo az első író, aki említést tesz róla. […] Gyllius a
pulykáról mint az európaiak háziállatáról emlékezik meg; ám 1557-ben még annyira ritka
és drága volt, hogy a velencei tanács megszabta, mely asztalokra kerülhettek az „indiai tyúkok”.
Angliába valószínűleg VIII. Henrik uralkodásának tizenötödik évében, vagyis 1524ben,
Németországba körülbelül 1534-ben, Franciaországba még valamivel később került.
18 A mű az Interneten olvasható. Az idézet magyarul: Új-Spanyolország szállította Európának
a legnagyobb és leghasznosabb tyúkfélét, a pulykát (totolin vagy huexolotl), amely korábban
a Kordillerák hegyhátain, a panamai tengerszorostól le Új-Angliáig, vadon élt. Cortez
mondja, hogy több ezer ilyen madarat, amelyeket ő tyúkoknak (gallinas) nevez, tartottak
Montezuma palotáinak baromfiudvaraiban.
19 Gonzalo Fernández de Oviedo y Valdés (1478−1557)
20 John T. Zimmer számos egyéb indián nevét is felsorolja a pulykának The wild Turkey című
írásában. http://libsysdigi.library.uiuc.edu/oca/Books2008-01/wildturkey06zimm/wildturkey06zimm_djvu.txt
21 http://www.greatseal.com/symbols/turkey.html Az idézet magyarul: …egy sokkal tekintélyesebb
madár, és ráadásul Amerika eredeti szülötte. Sasok minden országban vannak, de a
pulyka speciálisan a miénk volt…
22 http://www.elelmezesvezetok.hu/szamok/04/02/16.htm
23 http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9932/kiralyi/kirlyi.htm
24 tkp. Pierre Gilles (1490-1555)
25 Kerényi K. (1977): Görög mitológia. Gondolat, Budapest. 264. o.
26 Szenci Molnár Albert Dictionarium latinohungaricum-a szerint: „Meleágrides, g. foem.
plur. indiai Tikoc”, illetve „Tengeri tik, Gallina indica”.
27 http://www.rund-ums-gefluegel.at/index.php?id=2 Az idézet magyarul: Európában főleg a
portugálok honosították meg az állatokat a XV. és a XVI. században.
28 Úgy tűnik, a spanyol nyelvben a pulyka el is bitorolta a páva nevét, hiszen neve spanyolul
pavo vagy gallipavo, a pávának meg maradt a pavon vagy pavo real (=’királyi’) megkülönböztetés.
29 Vay S. (1986): régi magyar társasélet. Magvető Kiadó, Budapest. 487. o.
FELHASZNÁLT IRoDALoM
Történeti források
BONFINI, A. (1995): A magyar történelem tizedei. Fordította Kulcsár P. Balassi Kiadó, Budapest.
GALEOTTO, M. (1977): Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló
könyv. Fordította Kardos T. Magyar Helikon, Budapest.
MTA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGA (1857): Diplomacziai emlékek Mátyás király korából
(1458-90., 4 köt.). MTA, Budapest.
KÁROLYI Á. – SZALAY J. (szerk) (1882): nádasdy Tamás nádor családi levelezése. MTA,
Budapest
Szaktörténeti és népszerűsítő művek
BALOGH J. (1928): Adatok Milano és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez.
Budavári Tudományos Társaság
BÁRCZAY O. (1893): A régi magyar konyháról. In: Századok, 402-420. o.
CSÁNKI D. (1883): i. Mátyás udvara. In: Századok, 515-581, 617-667. o.
ELEKES L. (é.n.): királyi és főúri udvar. In: Magyar renaissance. Magyar művelődéstörténet
II. kötet: Magyar Történelmi Társulat, Budapest.
FAZEKASNÉ SCHARLE I. (1970): A magyar vendéglátóipar szaknyelvének történetéből. In:
BORZA T. (szerk): A Magyar Vendéglátóipari Múzeum évkönyve. Budapest.
80 81