III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola

1558. június 5-én Bécsben kelt levelében a
következőket írta feleségének:
„Szerelmes Orsikám. Ím, küldtem az te udvarnépednek
való posztót, kivel megéred űket,
azaz az ifiakat, az mosónét, sütőnét, segétőjökkel
és az házseprőket. De az ifiaknak most
több nem jut egy-egy dolmánnál és egy-egy
nadrágnál. Az öreg ifiaknak kék karasiából kell
dolmánt csinálni, azt sárga posztóval meg kell
bélenyi; nadrágot is azonból, ha jut, ha kedig
[pedig] nem jut: kenturából. Az több ifiaknak
az vörös kentura posztóból mind dolmánt s
mind nadrágot kell csinálni. Azon kenturából
kell mosónét, sütőnét és segétőit és házsöprőket
ruháznyi. Az apró árva gyermekeket szölkés pöcsétű
brazlaiból kell ruháznyi – Csáky lászlót
az vörös stametból kell ruháznyi; annyi az posztó,
hogy mind fölső ruhája, dolmánya és nadrága
megleszen belőlö.” 12 (A karasia közepes
minőségű és árú posztófajta volt, a kentura
és a brazlai – azaz breslaui, vagyis boroszlói
– olcsóbb és gyengébb posztó, a stamát viszont
finomabb, drágább anyag.)
A nádor és felesége ennél sokkal drágább
ruhákat viselt. Az őket ábrázoló két híres
festmény a művészettörténészek szerint jóval
haláluk után, a 17. század elején készült, bár
valószínűleg korábbi festmények alapján, így
öltözetük ábrázolása többé-kevésbé hiteles
lehet. 13 A két egészalakos portrén Nádasdy
Tamás lovagként jelenik meg, Kanizsai Orsolya
pedig gyönyörűen hímzett ruhát és drága
ékszereket visel.
A ruhák és ékszerek nagy részét Bécsben
szerezték be. Nádasdy bécsi vásárlásait Péchy
Márton intézte, aki egy 1553-ban kelt
levelében arról ír, hogy megkapta Nádasdy
utasítását, „…hogy kegyelmednek vennék négy
sing fekete szegfű szín atlaczot és róka mál bél-
HEGEDűS GyulA
lést, azoknak szerét tőm és ennél jobbat sem
atlaczot sem béllést itt Bécsben nem találék.” 14
1560 januárjában arról értesíti urát, hogy a
„gyöngyfűzőné asszonynak” adott még 90 tallért,
mert „bizonyal hogy én magam látom,
hogy szüksége vagyon reá, mert sokat tészen az
arany mű, és kötések és egyébb vásárlások.” Tíz
nappal később bársonyt és tafotát küldött
Nádasdynak, 15 1561 novemberében arról panaszkodott,
hogy Bécsben csak fekete posztót
lehet kapni, a következő év januárjában
pedig subát küldött urának nyestbéléssel. 16
Péchy ékszereket (boglárt, násfát, függőt,
zafírgyűrűt, aranyláncot) is vásárolt, illetve
csináltatott bécsi ékszerészeknél, de leveleiben
gyertyatartókat, kupákat és más értékes
használati tárgyakat is említ. 17
Nádasdy nádori kinevezése után néhány
hónappal „szerelemes Orsikája” a következő
tréfás sorokat írta egyik levele végére:
„Továbbá azt írhatom kdnek [kegyelmednek]
az kevély nádrispánné asszony felől, hogy
viselő szoknyája egy szál sincs; aki volt, azt immár
nem lehet hogy viselhesse, mert meg vagyon
[kopva]; az öve szűne szökfű szűn, atlac legyen;
nádrispánné asszony ugyan parancsol nádrispán
uramnak, hogy kocsis istvántúl megküldje
prémivel és föstött gyolcsával egyetembe […]” 18
Sárvári hétköznapok – étkezés
Nem sok közvetlen forrás maradt fenn a
sárvári étkezésekről. A legtöbbet Nádasdy és
felesége leveleiből tudhatunk meg. A Nádasdy
házaspár ugyanis igen büszke volt gyümölcsöseire
és zöldséges kertjeire. Kanizsai
Orsolya rendszeresen küldött dinnyét, körtét,
mandulát, szilvát, cseresznyét, birsalmát,
borsót férjének, aki többször a királynak és a
bécsi udvar más tagjainak is adott ezekből.
EGY RENESZÁNSZ MECÉNÁS, NÁDASDY TAMÁS ÉS SÁRVÁRI UDVARA
A nádor egyik leveléből az derül ki, hogy
valóságos verseny zajlott az udvarban arról,
hogy ki tud ízletesebb gyümölccsel szolgálni
az uralkodónak és családjának.
„Az pályát [azaz versenyt] te nyerted királyné
asszonnál az muskatál körtvéllyel, légy érte az
dinnyepályáért is.” 19 Egy másik levélben tréfásan
megfeddi feleségét: „Boldizsár deákot ma
várom vala meg, nem küldél cseresnyét sem királyné
asszonynak, sem nekem. Píh, köszönöm. Borsót
sem küldél, ki immár itt is elég vagyon.” 20
A házaspár leveleiben egyéb ételek is előfordulnak:
Kanizsai Orsolya 1542-ben 12
kappant és 4 ludat küld urának (de pávát
nem, mert azok „még nem híztak”), és küld
még Szent Tamás bélesét, ami egyfajta sütemény
volt, valamint perecet és vadat. Egy
nyolc évvel később kelt levél szerint „Szent
Orsolya asszony bélesét”, cipót, perecet, sós
tejet és halat küldött neki. Nádasdy egy alkalommal
„erdei”-vel, azaz vaddisznóval lepte
meg feleségét. A sárvári udvarba az Adriaitengerről
rendszeresen hoztak tengeri halat,
rákot és tintahalat, 1560 júliusában pedig
Nádasdy arra kérte feleségét, hogy pisztránggal
várja őt haza. 21
88 8
v
v v v
Nádasdy sárvári udvarában Sylvester János
és mások személyében a humanizmus legkiemelkedőbb
magyarországi képviselői voltak
jelen. Sylvester Grammatikája, bibliafordítása
és iskolaszervező tevékenysége a magyar
művelődéstörténet legfontosabb fejezetei
közé tartozik, de mindez nem valósulhatott
volna meg kultúrakedvelő és -pártoló Nádasdy
támogatása nélkül. Nem véletlen, hogy a
kor kiemelkedő zenésze, Tinódi Lantos Sebestyén
is a sárvári udvarban töltötte élete
utolsó esztendejét. Nádasdy nem csak kiemelkedő
tudósokat és művészeket támogatott,
de nagy gondot fordított az udvarában
élő fiatal nemesek oktatására is.
A reneszánsz és a humanizmus átszőtte a
sárvári udvar mindennapi életét. A reneszánsz
stílusban átépített várban reneszánsz ruhába
öltözött várnép élt és dolgozott, a lakomákon
reneszánsz zene szólt, a könyvtárban a kor
nagy humanista gondolkodóinak könyveit
forgatták. Nádasdy Tamás igazi reneszánsz
főúr volt, korának egyik legnagyobb politikusa
és tagadhatatlanul a magyar kultúra legjelentősebb
támogatója a 16. században.