III. kötet - Budapesti Gazdasági Főiskola

ZSuPán EDinA
Philostratos-corvina képi programja pedig csaknem teljes egészében Corvin Jánosról szól
(Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 417.).
8 Számos jelből úgy tűnik azonban, hogy az újrakötés és a címerrel való ellátás folyamata az
uralkodó haláláig nem fejeződött be, voltak olyan kötetek, amelyek egyszerűen még nem
kerültek sorra. A corvinakötésekhez lásd Rozsondai Marianne és Koroknay Éva munkáit.
Pl. Rozsondai M.: A Corvin Mátyás számára készített aranyozott bőrkötésekről. In: Monok
I. (szerk.) (2004): A holló jegyében. Fejezetek a corvinák történetéből. Budapest. 193–210.
o.; Koroknay É. (1966): A magyar reneszánsz könyvkötőműhelyek 14 0–1520. Iparművészeti
Múzeum. Budapest. A címerproblematikához lásd: Hoffmann E. (1992): régi magyar
bibliofilek. Szerk., bev., jegyz. Wehli T. Budapest. 73–103. o.; Csapodi Cs. – Csapodiné
Gárdonyi K. (1990): Bibliotheca Corviniana. Budapest. 12. o.
9 Ehhez lásd Angela Dillon Bussi kutatásait, aki 32 kéziratot azonosított a Mátyás számára
készült, de Firenzében maradt anyagból. Dillon Bussi, A. (2002): Még egyszer a corvinakönyvtár
és Firenze kapcsolatáról. In: uralkodók, 55–62. o.
10 A legtöbb kódex Bécsig jutott el bécsi és cseh humanisták révén. Ehhez lásd: Földesi F.
(2002): Budától Bécsig. In: uralkodók. 91–95. o.; Viskolcz N. (2008): Corvinák Bécsben a
16–18. században. In: Magyar könyvszemle. 272–291. o.
11 Csapodi, Cs. (1973): The Corvinian library. History and Stock. Budapest.
12 A mű corvinaként fennmaradt, jelenleg a lengyelországi Toruńban őrzik (jelzete: Cod.
Lat. R. Fol. 21. 107.). Legelső kiadása: Jaenichius, P. (1731): Meletemata Thoruniensia
iii. 97–185. o. Ebből kiadta Bél M.: notitiae Hungariae novae. Tomus III. 595–642. o.
Ábel Jenő az első, a második és a negyedik könyvből közöl bőséges szemelvényeket: Ábel J.
(1890): irodalomtörténeti emlékek ii. Budapest., 266–296. o.
13 Oláh Miklós 1531–től 1542–ig élt Brüsszelben, mint Mária királyné titkára és tanácsadója.
Hungaria c. munkája szintén ott, 1536–ban született. Kiadása: Eperjesy, C. – Juhász, L.
(eds) (1938): nicolaus Olahus, Hungaria – Athila. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque
Aevorum.)
14 D. Salviani Massyliensis episcopi De Vero iudicio et Providentia Dei, ad S. Salonium Episcopum
Viennensem libri Viii cura Io. Alexandri Brassicani Iureconsulti editi, ac eruditis et
cum primis utilibus Scholiis illustrati. Basel, 1530.
15 A 2. és a 12. számú kódex az alább közölt listán.
16 Csapodi említett műve tartalmazza azt a listát, amely a hiteles corvinák kánonjává vált, és
összesen 216 kódexet sorol fel. Ez a „kánon” mindenképpen módosításra szorul. Csapodi
kutatásai óta a listán szereplő kódexek némelyikéről kiderült, hogy semmi közük sincs
Hunyadi Mátyás egykori könyvtárához, bizonyos hiteles corvinák pedig nem szerepelnek
rajta.
17 A kódexek datálása Csapodinál többször tévesen szerepel, a pontosítást Német Andrásnak
köszönöm.
18 Néhány példa erre. A bécsi Phil. gr. 289 jelzetű kódex tárgyalásánál (Stock, Nr. 321.)
Csapodi megjegyzi, hogy az éppen leírt tételhez hasonlóan egy másik kézirat is (Suppl.
gr. 18) Hésiodos művét tartalmazza, későbbi tulajdonosai pedig éppen úgy Brassicanus és
BEVEZETŐ GONDOLATOK A GÖRÖG NYELVŰ CORVINÁK PROBLÉMÁJÁHOZ
Johannes Fabri, bécsi püspök voltak, mint számos corvinának, ezért talán ez a kódex is a
Corvina Könyvtárból származik. Egy másik bécsi kódexet (Suppl. gr. 32) ugyanaz a Jóhannés
Thettalos Skoutariótés másolt, mint a hiteles Diodóros–corvinát (Suppl. gr. 30.), ráadásul a
corvináknál megszokott utat járta be Brassicanustól Fabri püspökön és az egyetemi könyvtáron
át a bécsi Udvari Könyvtárig, következésképpen ez is corvina–eredettel volna gyanúsítható.
19 Legújabban lásd Németh András és Christian Gastgeber kutatásait: Németh, A.: Byzantine
and Humanist Greek Manuscripts in Buda before 1526. The limits of Studying the Greek
Corvinas. Megjelenés alatt a Matthias rex (1458–14 0). Magyarország a reneszánsz hajnalán
c. konferencia (ELTE BTK, 2008. május 20–25) előadásait tartalmazó konferenciakötetben;
Gastgeber, C. (2008): Griechische Handschriften der Österreichischen nationalbibliothek.
Megjelenés alatt a Mathias Corvinus and his time c. konferencia (Babes–Bolyai Tudományegyetem,
Kolozsvár, 2008. október 22–26.) előadásait tartalmazó konferenciakötetben.
20 I. m. 286–289.o.
21 Földesi, F.: Die Bibliothek und ihr Gedächtnis. In: Fabian, C. - Zsupán, E. (Hrsg.) (2008):
Ex Bibliotheca Corviniana. Die acht Münchener Handschriften aus dem Besitz von könig
Matthias Corvinus. Budapest. 13–27. o., a görög corvinák problematikájáról: 19–20. o.
22 Karsay O. (1991): A fenséges könyvtár dícsérete. In: Magyar könyvszemle. 316–324. o.
23 A corvina-legenda legelső formálói éppen a Mátyás udvarát megjárt itáliai humanisták
voltak, akik Itáliába visszatérve valóban az egekig magasztalták a magyar király gyűjteményét.
24 Pajorin K.(2004), Az eszményi humanista könyvtár. Angelo Camillo Decembrio könyvtárideálja
és Mátyás király könyvtára. In: Magyar könyvszemle. 1–13. o.
25 I. m. 20.o.
26 A könyvtárteremmel és annak elhelyezkedésével kapcsolatos forrásokhoz lásd: Balogh J. (1966):
A művészet Mátyás király udvarában. I. kötet. Adattár. Budapest. 62–65. o. A különféle nyelvű
kötetek elhelyezése szempontjából elgondolkodtató, hogy míg a corvinakötéssel ellátott latin
kódexeknél a mű címét a hátsó kötéstábla felső részére helyezte a könyvkötő, addig a néhány
ránk maradt és a Corvinában újrakötött görög corvina esetében az első kötéstábla alsó részére.
Esetleg lehetett valamiféle szerepe ennek a különbségtételnek a kódexek könyvtáron belüli elhelyezésében?
Ha két terem volt, külön a görög és külön a latin kötetek számára, valószínűleg
semmi sem indokolta volna a bőrkötések szintjén ezt a megkülönböztetést.
27 I. m. 20.o.
28 A laudatio az 1530-as bázeli kiadásban tipográfiailag is elválik az előszó többi részétől.
29 Brassicanus 1525–ben járt Budán, valóban számos corvina került a birtokába, jórészükbe
saját tulajdonosi voltát is bejegyezte.
30 A teljes mondat így hangzik: Vidimus autores Graecos innumerabiles, infinitaque in Poetas
fere omnes commentaria nemini doctorum, aut paucis antea visa.
31 A bázeli kiadásban, amely még Brassicanus életében készült, egyes szerzők neve mellett
a címet görögül, görög betűkkel szedték. Lehetséges, hogy a megoldás ilyen egyszerű: a
görögül megadott címek görög nyelvű kódexeket takarnak, míg a latin betűs címek latin
fordításokat?
36 3