Beke György: Csángó passió. (pdf)

Hogy induljak katonának.
Hogy induljak katonának,
Bé Bákóba darabásznak.
Klézsén ma is éneklik, vagy inkább az emlékezet
mélyén őrzik ezt a katonadalt a behívó paranccsal
- orgyinnal - katonának szólított darabászokról, vagyis
dorobáncokról; gyalogos népfelkelőkről.
Mint ahogy a népdalok keletkezése az ismeretlenség
ködében marad, úgy váltak lassan személytelenekké
a 77-es csángó katonák is. Teljes bizonyossággal soha
senki nem derítheti fel azt, hogy milyen ember lehetett
mondjuk Farkas lUés János - katonáéknál a román nyilvántartások
az apa keresztnevét is beleszövik a nyilvántartott
nevének közepére - a 14. népfelkelő ezredből.
Farkas János... neve alapján tarthatjuk a „régi” csángók
közül valónak, kiknek története idők homályába
vész, mint folyók, síkságok keletkezése, de éppígy lehetett
Erdélyből kifutott székelyek ivadéka. Vagy jöhettek
ősei a Szamos mentéről Moldvába. Kallós Zoltán, majdnem
egy századévvel Farkas János hősi halála után, szóról
szóra egyező lakodalmi dalt jegyzett le Forrófalván és
a Nagyszamos menti Magyardécsén. Hosszú időn át szoros
kapcsolat létezhetett, népi érintkezésképpen, a két
vidék között. Farkas nevűek ma is élnek Forrófalván
szép számmal, de ők magukat a Székelyföldről eredeztetik;
ködös emlékeik foszlányaiban Madéfalva rémsége
dereng fel.
Madéfalva pedig, hiába kapcsolódik e névhez meg-
gyötrés és menekülés, a kifutottak utódai között, idők