Beke György: Csángó passió. (pdf)

közül csak harmincöt tudott írni-olvasni. Más csángó
falukban, Lészpeden, Tnm kon, Diószénen, Pusztinán
jobb volt az arány. 1952-ben viszonylag még mindig itt
volt a legtöbb írástudatlan a csángó faluk közül. Az
akkori néptanácsi kimutatások szerint Bogdánfalván,
Dózsa Györgyben, Forrófalván, Ketrisen, Lujzikalagor-
ban, Nicolae Bálcescuban, Traianban, mindenütt százon
alul volt a betűvető tanfolyamok résztvevőinek
száma, Klézsén azonban 158-an még akkor ismerkedtek
az első tollvonásokkal.
- írástudatlan maradt-e valaki? - kérdezek közbe.
- Úgy mondanám, hogy azóta sokan megint elfelejtették,
amit megtanultak.
Keserűen hangzik ez azon a tájon, ahol 1466-ban
a Müncheni kódex-et másolták, s ahol a múlt században
akadémikus szintű tudós élt, Petrás Ince. De úgy ígértem,
hogy róla később szólok.
Gyorsabban és könnyebben megy a két utóbbi évtizedben
értelmiségivé lett klézseiek rögtönzött „nép-
számlálása”.
Istók Mihály, a téeszelnök fia, Kolozsváron elvégezte
a tanárit, most Maros megyében tam't.
Benke István tanítóképzőt végzett, két évig Klézsén
tam'tott, azután elment valamerre.
Csicsó Antal tam'tó lett, itt él most is.
Demse János katonatiszt, alezredes. Tg. Mágurelén
lakik.
Dömő Mihály minisztériumi tisztviselő Bukarestben.
Mókán Demeter mérnök Bukarestben.
Mókán Gergely vegyészmérnök valahol.