A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

110 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
meghagyja Losouczy Zsigmondnak, hogy miután Gergely ká-
ráni bíró (judex C i v i t a t i s n o s t r a e K a r a n) az , és
ezen város összes polgársága nevében (universorum Civium et
hospitiim ejusdem Civitatis) panaszkép azon viszályt eladta,
mely köztük és a mutnoki nemesek közt a Muthnok folyó innens
partján fekv darab földért folyt, — vizsgálja meg a fe-
lek okiratait, és a csanádi káptalan taniijáuak jelenlétében ha-
tárait bejárván és igazitván, azt, a kit a föld illet, abba beve-
zesse. Losonczy Zsigmond orsovai, miháldi, sebesi és zsidóvári
várnagy (castellanus) a király fennebbi parancsát átirván, ez
ügyben pünkösd eltti kedden Kárán városában (in o p p i d o
K á r á n, — mindig igy, holott a király levelében Civitas)
Sebes, Lugas, Kárán, és Komjáthi nemeseivel és kenézeivel
törvényszéket tart, és a port a Mutuokiak javára eldönti. Az
aradi káptalan egy 1422. évi levele szerint Vozestje, máskép
Libanmezeje a káráni kerületben feküdt. És ez tudomásunk
szerint az utolsó esete a káráni kerület külön említésének. —
Grergely káráni biró (oppidi Kárán) fia Lörincz, és Tamás es-
küdt polgár azon panaszára, hogy a Mutnoki és Macskási ne-
mesek ket bizonyos erdk használatában zavarják, Zsigmond
király 1424. meghagyja Pipo temesi fispánnak, és a sebesi
porkoláboknak, hogy a kárániakat a nevezett nemesek zakla-
tásai ellen oltalmazzák.
Hunyadi János kormányzó 1447. év szén, e vidéken
járt, és egy levele kelt K á r á n-ban, Lukács evangélista napján,
azaz október 18-án. *)
A Szörényi bánok egy 1452. évi itél levelében, mely Se-
l)esben kelt, Sebes és Kárán szabad városoknak : liberae Civi-
tates neveztetnek.
Mátyás király 1458. évben Karán és Sebes városok
esküdtjeinek kérelmére megújítja Zsigmond király statutum-
') így Katona : Hist. Critica XIII. köt. 551. lap. és Kovachich :
Supplomenta ad Vestigia Comitiorum II. köt. 102. lap. Eáth Károly :
»Magyar királj'ok utazásai* cziim't munkájában Kavánsebes vái'ost említi
tartózkodási helyül. Ezt az ü forrása után Teleki is teszi : Hunyadiak
kora II. köt. 56. 57. lap. De miután az utóbbinak is az általam idézett
adatok szolgáltak alapul, Kárán akkori különállását meg kellett volna
tartani.