A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

8 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
hogy Eucan a csatát teljesen, st életét is vesztette. Feje Bá-
thory Zsigmondnak Gyula-Fehérvárra küldetett, ki azt a
György-kapu falára kitüzette. ^)
A XVII. század elején, H a 1 m a s vidéke még is valami
módon a törökök hatalma alá került, mert az athnaméban,
melyet Ahmed zultáu 1614. évben Bethlen Gábor javára ki-
állít, a zultán határozottan mondja, hogy az erdélyieknek Me-
hadia, Párkány és H almás vidékéhez, mely de facto török
végbeli tisztek kezében van, semmi joguk nem lehet. ^) Hasonlót
mond Murád zultán, midn 1631. évben I. Kákóczy
György részére athnamét kiállit. Karánsebesnek Yeterani ál-
tal 1688. évben történt visszafoglalása után a régi Szörény
vármegyében, Sternbach Jakab Yenczel, mint Szörény vármegye
ésahalmágyi kerület cs. hadi biztosa mködik. A
gyönyör almási völgy, mely Mehádiától Moldova felé húzó-
dik, hazánk legszebb részeinek egyike. A Nera folyó követi a
völgyet.
Az almási völgyön át történik az utazás a karánsebes-
mehádiai utat követve Mehadika, vagy Petnik faluig, onnét
nyugotra Lapusniczel, Borloven, Prigor, Lapusnik, Dalbosetz
falun át Stancsillováig, a honnan Fejértemplomba uyilik az
ut. A dalbosetzi, bozsovicsi, és prigori század együttesen a
három almási századnak neveztettek, mert mind az Almás
völgyeiben elterültek. Még egy 1690— 1700. évi összeírás is-
meri a h a 1 m a s i kerületet, melyhez akkor Putna, Prigor, Ru-
deria, Banya, Prilipecz, Gerbovecz, Sopot, Dalbosecz, Mocse-
ris, Lapusnik, Bosovics, Teria (ma ismeretlen) Patás és Bor-
loven falvak tartoztak.
Tököly Imre, ki 1693. szeptember havában Galambvár
táján tartózkodott, szeptember 28-án hajóival a Tachtalián
átkelt, melyekkel a Dunának H a 1 m á g y felé es partján járt,
innét H a 1 m a s és Mehádia felé küldötte gyalog portásait, de
a H a 1 m á s felé való parton néhány tolvajnál egyebet nem
találtak. (Tököly azon egy napon háromfélekép irja a hely-
nevet.)
') Szamosközy II. 189. lap.
«) Gr. Mikó Imre : Erdélyi tört. Adatok 11. 340. lap.