A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

162 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
kegyetlenséghez képest, melylyel ezen emberek az országot
fertztették.
Karánsebes még ez évben sem érte el szenvedéseinek
végét. Lodi Simon bán oltalma alatt a rácz és oláh martaló-
czok annyira elszaporodtak a városban, hogy ezen jelenség
gyanússá kezdett válni a polgárság eltt, és pedig annál inkább,
hogy épen e miatt a személy- és vagyonbiztosság a legroszabb
volt. A végtelen sanyargatást a lakosság már nem trhetvén,
ezek a nyár beköszöntésével Gyuricza Györgyöt, ^) Tivadar
Pétert, és Gazdagh Gellértet követekül küldték Kolosvárra,
hogy a császári biztosok eltt elpanaszolják Karánsebes nyo-
morát, melyet a ráczok és oláhok kihágásai és erszakoskodá-
sai elidéztek. A küldöttség Bastánál siket füleknek beszélt,
mert ez még most sem felejtette, hogy a karánsebesiek egy-
kor Székely Mózes pártján álltak. A császári biztosoknál
Gyuricza György, mint a többiek szónoka, mindent elmondott,
a mi romlatlan szivekben könyörületet elidézni képes. Mi
haszna, monda többi közt, hogy a város falai épek, ha azok
védelmének ürügye alatt, otthon annyit kell trni, a mennyit
a lakosok még akkor sem szenvednének, ha az ellenség a vá-
rost erhatalommal elfoglalta volna. Az egész környék annak
képét mutatja, mintha a város ellenséges ostrom alatt állana.
Lodi Simont a küldöttség hóhérnak nevezte, ki nem mint a
város fnöke viseli magát, hanem a rácz katonasággal a bnök
minden nemével tiporja a várost. Karánsebes sokat szenvedett
töröktl, tatártól, de mind ez kegyességnek nevezhet azon
nyomorhoz képest, mely most a várost elnyomja. Ha a császári
biztosok rajtok nem könyörülnek, vájjon mi különbség rájuk
nézve, akár Lodi kegyetlen parancsnoksága, akár a tömösvári
pasa uralma alatt keseregnek. A ráczok irtózatos rablásvágya
nem kiméi sem élt, sem holtakat ; k a templomokat prédál-
ják, a kriptákat és koporsókat feltörik, fosztogatják, és a félig
rothadt hullákról rablott tárgyakat szemérem nélkül nyilvá-
nos tereken árverezik. Senki a várost el nem hagyhatja, a
nélkül, hogy vagy életével vagy szabadságával ne lakolna,
') Szamosközy G i ii r a c a-uak irja, U az, ki a lugosiakat Székely
Mózes részére hajlítá.