A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

52 A SZÖRÉNYI BÁNSÁG
Csóka Straului vidéken ered, és a Sebes patakkal egyesül.
János király 1534. évben a litelen Novcsa Miklóstól Dalcs
egész birtokát, Örményes, Szadova, Gyuro, Fenes, Gropile,
Valemare, Szekas, Szlatina, Szárazpatak és Masztakon rész-
birtokait elvevén, azokat Fiátb Ferencznek adományozza, kit
ide az aradi káptalan beigtatott, a novcsai rokonok tiltako-
zása mellett. Fiátb Ferencz 1537. évben törvényes lépéseket
tesz Nowcsa Miklós özvegye ellen, nebogy feleségét Szadova,
D al eb, Szlatina stb. birtokából kizárbassa. (L. Örményes.)
Az adóösszeirásbanmegróva, Dal cst említi az 1690— 1700.
évi összeírás is. Korabinszky lexiconjában D a 1 c z, térképén
Dole ez. Scbediusnál Dalscb, nébol Dalcs ul. Bátbory
Zsigmond fejedelem rendeli 1588. évben, bogy Karánsebes
város batárai kiigazíttassanak, kivévén D a 1 c b y felé, mely-
nek birtokosa Flore Miklós már bnzamosb id óta batárpört
folytat Karánsebes város ellen a fejedelem törvényszékénél.
Ezen Flore Miklós 1603. évben Dalczon két portától adózik.
A Szörény megyei Dalcs 1699. évben Cbus István, karánse-
besi barminczados birtoka volt. A zsiipaueki zászlóalj mint
els batáröri terület alakíttatván, Dalcs 1769. évben 34 bely-
séggel abba kebeleztetett. A. katonai végvidék feloszlatásáig
az olábbánsági batárezredbez, és annak karánsebesi századá-
hoz tartozott. Az utolsó török-báborii idejében a falu felper-
zseltetett, és azóta az akkor szétszórt bázak elhagyatván, a
lakosok mostani helyükre telepedtek. Van itt gör. kel. plébá-
nia; lakosainak száma 1858. évben 453, mind oláh. A falu
területe 1312 hold, 1117 öl, melyen most 61 házban 446 oláh
lakik.
Dragozela. Hajdan predium Szörény megyében. Róla
csak annyit tudunk, hogy Bátbory Zsigmond fejedelem 1596.
évben azt Peyka Miklósnak adományozta Tiszova predium-
mal együtt, mibl következtethetni, hogy az almási kerületben
feküdt. (Lásd :
Tiszova.)
Dreiiliova. Ujabb korban ismeretes gzhajó-állomás az
Alsó-Dunánál, az Tzlástól felfelé, Berszászka mellett. Sem
Korabinszky, sem Lipszky, sem Görög nem ismeri ; de még az
ujabb Fényes Elek sem, pedig ezen sziklás vidéken a XV.
században vár is létezett, melyhez a Csornaiak neve fzdik.