A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

KS SZÖRÉNY VÁUMEGYE TÖRTÉNETE. 227
törökök szomszédsága miatt sok panaszuk van, azon enyhébb
bcánásban részesültek, bogy minden házas ember tiz-tiz pénzt
fizessen. *)
Bethlen Gábor ers, és öntudatos kormányának kezde-
tén ugy látszik, hogy e vidék felüdült, ós némileg jobb álla-
potra vergdött. Ha a Báthoryak és Basta idején sok erdélyi
ide menekedett, a mozgalom most ellenkez irányt vett, —
csak hogy a törökök, midn Erdély felé szöktek, azt nem kész-
tetve tették, hanem jobb anyagi helyzet utáni vágyból Juszup
temesvári pasa 1621. évben több izben felkérte Bethlen Ist-
ván erdélyi gubernátort, ne trje, hogy a lugasiak és karán-
sebesiek magukhoz fogadják a török szegény szökevényeket,
ne oltalmazzák, ne adjanak nekik élést, barmot, ajándékot.
Karánsebes és Lúgos jó fü vidékén lev falvak rakva vannak
az hatalmassága (a zultán) jobbágyival, — panaszolja
a pasa — és a török kincstartartó, kitl számot kérnek az
adóról, kétségbe esik, mert több ezer ház jobbágynál van Tö-
mösvár és Versecz vidékérl Erdélyben, és ezért mindeu esztendben
busz ezer forint kára vau a zultáunak. ^) Juszup azt
állítá, hogy a végbeli gondviselk (értsd a karáusebesi báu és
várparancsnokok) maguk hasznáért nem akadályozzák a török
jobbágyság oda tolongását és befogadását.
Az erdélyi rendek, kik Barcsai Ákos összehívása folytán
1660. július 5-én Segesvárott gyülekeztek, leirhatlan nyomor
közt ültek össze, hogy a porta adóbeli kielégítésérl tanakod-
janak. Az ez alkalommal hozott határozmányok 25-ik czikke
igy szól: »Az Lugossi és Karáusebessi nemesség, az kik az
hazában vannak és az házas katonák adjanak annyit, mint egy
ház hellyi nemesek.* Ha jól értjük, itt az Erdélybe kivándorolt
lugosi és karáusebesi nemeseket kell érteni, kik midn
Barcsai az bánságát a törököknek átadta, az utóbbiak uralma
alól kihúzták magukat. IMennyi adó volt c czikk értelmé-
ben rájuk róva, kiviláglik e határozmányok els czikkéböl,
mely azt mondja, hogy az egy házhelyi nemesség és özvegy
asszonyok harmadfél tallért, vagy fojenkiiit öt-öt forintot ad-
') Erd. Orsz. Emlékok III. 4:V2. lap.
') Mikó :
Erdélyi Töitónelmi Adatok III. köt. 347 — 349. lap.
15*