A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

És SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 517
dásánál a Dunába, fekszik. Inuét nem távol a Severinest nev
falu található, a Kossuu pataknál. Dobner azon állítása, bogy
e^ a severini torony a bidkastély egy részét képezte volna,
csak szélesebb értelemben véve való.
Az oláhok közt] még most is él a monda, bogy Severus
császár Turnu Severin mostam helyén várat és várost épített,
mely tle vette nevét. Ha e mondának történeti alapja van,
akkor eme Severus alatt nem lehet Septimius Severust (élt
145— 211.) érteni, kinek sem Dio Cassius, sem mások ily
mvet a Dunánál nem tulajdonítanak, noha Zalatnán, Vár-
helyen, Déván és más dáciai városokban talált felirásos köve-
ken az ö neve elfordul ; sem
Flavius Severust, ^) ki mint
Galerius császár kormányzótársa 307. évben meghalt, hanem
egyedül csak Alexander Severust.
Különben Septimius Severus kormánya nem tnt el
nyomtalanul e vidéken. Ezer meg ezer ember fölvette az ö
nevét családnevéhez ; — a császár Alsó-Moesiában Troesmis-
nek városi jogot adott, és midn innét az V. macedói légiót
kivonta és Potaissába Daciába áthelyezte, Potaissának is
adott városi jogot. -) Sulzer szerint a Szörényi torony a római
T u r r i s 1 i t e r a t a máskép L e d e r a t ával azonos, és azt
következteti, hogy ez a Szörényi torony, hid és város valami
Severus császár által építtetett, és midn Septimius Severust,
és Alexander Severust már csak azért elveti, mert Dio Cassius,
ki az utóbbi alatt élt csak trajáni, nem pedig severini hidról
szól, (ez t. i. Sulzernél kétféle dolog) — építnek azon Seve-
rust tartja, ki Galerius császár társa volt, és ki 307. évben
erszakos halállal múlt ki. ^)
Midn Nagy Constantin a gótok ellen háborút viselt, a
trajáni hidat, melynek fels részét maguk a rómaiak lebontot-
ták, nehogy a barbárok a római birodalomba nyomuljanak,
Traján hídjának i)illérjeit használván, a fels építményt helyre-
állította, és seregével a hídon átvonult.
') Francke minden történeti bizonyíték nélkül állítja, liogy Flavius
Severus nemcsak a hidtornyokat építette, hanem a liidat is helyre-
állította.
-) Juug Július: Eoemer und Romaneu. 81. lap.
3) Sulzer: Geschichte des transalpinischen Dacieus 1.181. '241. lap.