A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

150 A SZÖRÉNYI BÁNSÁR
végén, Rudolf császár is hajlandó lett a békére s Székely Mó-
zest fejedelemnek ismerni el. Az alkudozások azonban hosszura
nyúltak és Székely Mózes még jlius 14-én (1603.) követcinek
Gyeröffinek és Kolosvárinak azt az utasítást adta, hogy Bihart,
Máramarosmegyét, Kvárt és a Szilágyságot átengedhetik a
németeknek, de Lippa, Lúgos, és Karánsebes városokat, mely
utóbbi kettt ugy is az erdélyiek birják, semmi esetre nem. A
németek ugy sem volnának képesek e két helyet a törökök el-
len védelmezni, és ha ez irányban hiu kísérletet tennének, csak
e városok jólétét tennék koczkára. Rudolf király követei által
tehát felajánlá neki Erdélyt a havason belöli részével. Bele-
egyezett, hogy Lippa. Jen, Lúgos, Karánsebes várak, és
tartozmányaik is oda csatoltassanak, i) Székely Mózes jobb
meggyzdése ellenére a békét nem fogadta el, és július elején
a hadi szerencsét ujabb erélylyel szólította fel.
Karánsebes átadása hatást tett a császáriak részén, és
Lúgossal együtt bizonyára azért foglaltatott a császár részérl
tett békeajánlatba, mert fegyverrel szerezte meg Székely.
A béke visszautasíttatván, a császáriak is folytatták a háborút
és ez úttal szerencsésen. Erre Basta György császári tábornok
és Krausenegk Pál cs. biztos Karánsebes város minden lako-
sának kegyelmet biztosítanak, ha a császár hségére térnek.
E föltétel alatt a multak feledését, személyük és vagyonuk
biztosságát Ígéri. Egy másik, Déván 1603. szeptember 20-án
kelt levelével Basta Karánsebes nemeseit, polgárait és kato-
náit, Krausenegk Pál cs. biztos távozása (? discessura) után
életük és vagyonukra nézve megnyugtatja. Mint Basta maga,
— tekintetbe kívánta venni ezen tartomány szomorú állapotát,
hol öldöklések és háborúságok miatt a lakosság már annyira
elkeseríttetett, és elcsigáztatott, hogy a keresztény földet el-
hagyni, és pogány országba kivándorolni eltökélték magukat.
Basta ezen bajnak elejét akarja venni a »kegyelmével.«
Történt ez a július 17-ki brassói csata után, melyben a
Radul oláh vajda által ^) hitszegleg megtámadott Székely
') Bethlen Farkas V. 327. lap. Századok 1868. év, 720. lap.
») Kihez Székely M. Kasztrucz István karánsebesi nemest küldötte,
hogy hségében megtartsa.
,