A Szörényi bánság és Szörény vármegye története - MEK

ÍÍS SZÖRÉNY VÁRMEGYE TÖRTÉNETE. 333
mére magán vagyonukból 5000 arany forintot költöttek. A
király ezért Rékast és Zegeházát Temes vármegyében elzálo-
gosítja a nevezett két Csornainak és társaiknak. E két derék
férfi már Albert király ideje óta a Mehádia vidékén lev várak
védelmében hsies magatartásuk által kitntek, nemcsak
pénzzel, de vérükkel is áldoztak. Csornai Mihály a törökök-
kel vívott egyik csatában azok fogságába esvén, abból kivál-
tatott ; de fia Miklós túszul maradt vissza, sok kínzást szen-
vedett, és fogságban végezte is életét. Csornai Mihály és Ba-
lázs utóbb a Szörényi báni méltóságra emelkedtek.
Hunyadi Jánosnak egy 1447. évi levelébl megértjük,
hogy Temeshely, Thuregova, (a mai Terregova), Urbachyen,
(Orbágy), Alsó-Hideg, Fels-Kriva, Pathak, Krusócz, Nagy-
Lukavicza, Toplicsán és Kis-Lukavicza a miháldi kerületbe
voltak keblezve.
Vajdafy János, dictus de Miháld, a miháldi kerületbl,
1452. évben, mint tanú bizonyítja, hogy Albert király Drankó
várát (ma Drenkova) a Csornaiaknak adományozta. Ez adomány
tehát jóval megelzte azt, mely Rékas és Zegeházá-
ról szól.
V. László király 1457. évben megersítette a szörény-
megyei nyolcz oláh kerület kiváltságait, — ez oláh kerületek
egyike volt a miháldi, a falvak, melyek hozzá tartoztak, alább
lesznek felsorolva. ^)
Az egész XV. század folyama alatt történeti forrásaink
nem említenek több miháldi ispánt kettnél. Az egyikrl, Ko-
roghy Fülöprl, már volt szó az 1402. év alatt, a másik Lo-
sonczy Zsigmond, ki 1419. évben Orsova, M i h á 1 d. Sebes,
Zsidóvár és a többi várak castellanusának neveztetik. Ez a
Losonczy pünkösd eltti kedden törvényszéket tart Ká-
ránban.
IT. Lajos király 1519. évben három évre békét kötött a
zultánnal, hogy M y h a 1 d, Orsova és Peeth várait a törökök
megtámadásai ellen biztosítsa. ^)
') E kiváltságokról lásd Pesty értekezését : »A
hajdani oláh kerületek« 9. 21. 22. 1.
«) Hevenesy XIV. köt. 465. 1.
szövényvávmegyei